Sokáig mint titokzatos teljesítményfokozó módszerről beszélt a sportvilág a génmanipulációról. A különböző boszorkánykonyhák misztikusnak vélt tevékenységét azonban a génkutatás eredményei viszonylag érthető közelségbe hozták. Az igazi probléma jelenleg az, hogy WADA hogyan tudja azonosítani az átalakításokat. Az azonban biztató, hogy az ügynökség a New Scientist megkeresésére nem árulta el, van-e technikai kapacitás a genetikai szerkesztésekkel kapcsolatos csalások felfedezésére.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) most kiterjesztette a 2003-as, géndoppingra vonatkozó tiltását. Már korábban is tiltotta az olyan genetikailag módosított sejtek és génterápiák alkalmazását, melyek növelik a sportolók teljesítményét.
(2018-tól a listára az olyan génszerkesztő ágensek, azaz változást előidéző tényezők is felkerülnek, amelyek befolyásolják a genomszekvenciákat, illetve a génkifejeződés transzkripciós vagy epigenetikus szabályzását. Ennek a mondatnak a magyarázatára nincs sem helyünk, sem módunk, azért idéztük csupán, hogy a részletek iránt érdeklődők tudomására hozzuk a szakterület kulcsszavait, amelyek segítségével az ismereteink bővíthetők.)

A génmódosítás a már meglévő gének szerkesztéséről, és nem új gének hozzáadásáról szól. A terület fejlődése látványosan felgyorsult a CRISPR módszer 2012-es létrehozása óta. (Egy éve fecskendeztek emberi szervezetbe a CRISPR génszerkesztési technológiával módosított géneket. A kínai szakértők abban bíznak, hogy a módszer segít a rák elleni küzdelemben. A kísérletben az egyik génszerkesztő módszerrel, a CRISPR-rel létrehozott géneket használtak. A technikát elsősorban a betegségek kezelésére fejlesztették ki, így gyakran használják gyógyszerkészítésre; igaz, a mezőgazdaságban is megjelent már. A CRISPR segítségével a tudósok képesek egyetlen génre koncentrálni, szabadon szerkesztve, vagy éppen eltávolítva azt. Etikai okokból azonban egészen odáig embereken még nem tesztelték a módszert. A Lu You, a Szecsuáni Egyetem onkológusa által vezetett csoport júliusban azonban engedélyt kapott emberi kísérlet lebonyolítására a Nyugat-Kínai Kórház etikai bizottságától.)

Maggie Durand, a WADA szóvivője szerint a genetikai beavatkozás természetétől függ, hogy az eljáráson átesett személy később képes lesz-e versenyezni. Durand kiemelte, a tiltás elsősorban azokra a génmódosításokra vonatkozik, melyek a normál szinthez képest növelik a sportolók teljesítményét. Azok a versenyzők, akik terápiás célból részesülnek génszerkesztésben, mentességet kérhetnek a WADA-tól.

Az egyelőre kérdéses, hogy a szervezet hogyan tudja majd azonosítani az átalakításokat. A WADA a New Scientist megkeresésére nem árulta el, hogy van-e technikai kapacitás a genetikai szerkesztésekkel kapcsolatos csalások felfedezésére. Az biztos, hogy a visszaélések kimutatása nem lesz könnyű. A WADA nagyjából tíz éve kezdett el kifejleszteni egy módszert a géndopping felismerésére. A technika tesztelése tavaly indult meg, igaz, a módszer csupán egyfajta típusú génterápiát képes azonosítani.
A génszerkesztés kimutatása még nehezebb lesz, mint a hagyományos génterápiáké. Az átalakítások korlátozódhatnak bizonyos típusú szövetekre, például az izmokra, a vérvizsgálat pedig nem tudja azonosítani az ilyen típusú módosításokat.
Bár a WADA 2009-ben bemutatott egy eljárást, mellyel fel lehet fedezni a sportolók testében jelentkező váratlan átalakulásokat, ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy a génszerkesztéssel visszaélők képesek kijátszani ezt a rendszert is.

• Sz. I./24.hu
• Fotó: a génszerkesztés makettje. Forrás: Getty Images/vchal