CÍM

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.

TELEFON

+36 1 460 6810

E-MAIL

sosziroda@sosz.hu

Visszavonul az újpesti Kotsis Edina

kotsis edina

Világ- és Európa-bajnoki éremmel a háta mögött felhagy az élsporttal az elmúlt két évtized legeredményesebb magyar taekwondósa. Kotsis Edina edzőként segíti a jövőben a sportágat. Amikor találkoztunk mosolyogva fogadott.
– Elfáradtam testileg és lelkileg. Háromszor is közel jártam ahhoz, hogy kijussak az ötkarikás játékokra, sajnos nem sikerült. A 2016 év eleji, sikertelen kvalifikációs verseny után, amire vb-harmadikként mentem, valami megtört, és onnantól folyamatosan vagy betegség vagy sérülés nehezítette a felkészülésemet. Be kellett látnom, nem tudok olyan szinten visszatérni, ahogy szeretnék, azaz úgy, hogy esélyesként lépjek pástra egy-egy nagy versenyen.
– Említetted, hogy dobozolsz. Egy vidéki városba költöztök a pároddal. Tabula rasa? Mindent magad mögött hagysz?
– Valóban költözünk és lehet, hogy egy ez nemcsak a véletlennek köszönhető. Új élet, új kihívások, amelyek rám várnak.
– Ebben szerepel a családalapítás is?
– Ez még titok. Úgy gondolom, hogy edzőként most többet tehetek a sportágért. A fiatalokat igyekszem majd segíteni. Az Újpesti Torna Egylet versenyzője voltam. Sokat kaptam a klubtól és remélem, a jövőben én is át tudok adni majd valamit a tudásomból.
– Ez azt jelenti, hogy a lila fehér csapatnál leszel edző?
– Az is előfordulhat. A fontos az, hogy a sportágamért tehessek sok-sok mindent. Huszonegy évet töltöttem el benne. Izgalmas volt, érdekes és sikerekkel teli. Nem volt könnyű a döntésem meghozni, ám elérkezett az idő. Sokat gondoltam Tokióra is, viszont valamiért nem jöttek az eredmények az elmúlt időszakban.
– A Taekwandónál és más küzdősportoknál is azt mondják, hogy a mentális erő a legfontosabb. Ennek hiányát érezted mikor a visszavonulás mellett döntöttél?
– Jártam sportpszichológushoz is. Sokat segített. Talán az eredménykényszer volt, ami egy kicsit agyon „nyomott”. Mindenki tőlem várta el a sikert. Reggel és este edzések. Mindig a legjobb formádat kellett hozni. Ez volt talán, ami azt mondatta velem, hogy vége.
– És most? A lelked könnyebb lett?
– Igen. Egy új élet vár rám, és ez jó. Érzem magamban az erőt. Lelkes vagyok és hiszem, hogy bennem van az a potenciál, ami jó edzővé tehet a tanítványok előtt.
– Milyen a mai magyar utánpótlás?
– Sokan járnak edzésre. Én bizakodó vagyok. Emlékszem, hogy engem a bátyám vitt le az első tréningre. Ő felnőttként abbahagyta, pedig tehetséges volt. Én ott ragadtam és lám most itt beszélgetünk világbajnoki bronzéremmel és Európa-bajnoki ezüstéremmel a nyakamban.
– Sokszor tekintesz a vitrinre?
– Nem tagadom, igen. Erőt ad! Mindenhez. Pláne, hogy most költözünk. Sokszor nézem az érmeim. A jövőhöz mindenféleképpen kellenek.