CÍM

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.

TELEFON

+36 1 460 6810

E-MAIL

sosziroda@sosz.hu

Új korszak kezdődik a labdarúgásban

mlsz_kozgyules_0510_19

Az MLSZ gazdálkodása stabil, biztos a sportág anyagi háttere, a korábban elhatározott fejlesztések készen állnak – új korszak előtt áll a magyar labdarúgás.

Pénteken, Telkiben tartotta rendes éves közgyűlését a Magyar Labdarúgó Szövetség, amelyen vendégként megjelent Georgiou Marios, az UEFA tisztségviselője, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Vékássy Bálint a MOB főtitkára, az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviseletében Bajusz Endre főosztályvezető és Benkő László az MLSZ örökös tiszteletbeli elnöke is.

Csányi Sándor elnök beszámolójában kiemelte, minden korábban eltervezett jelentős fejlesztés készen áll. Az MLSZ a magyar futball fejlesztésével kapcsolatos, magára vállalt feladatainak szinte egészét elvégezte.

– A magyar futball a közeljövőben fontos időszakához érkezik: A női BL-döntő és a 2020-as Európa-bajnokság részben hazai rendezésével pedig olyan időszak kezdődik, amelyben Magyarország ismét a figyelem középpontjába kerül – kezdte a szövetség 2018-as munkáját értékelő prezentációját Csányi Sándor, az MLSZ elnöke.

Mint elmondta, a következő időszak már nem elsősorban a fejlesztésről, hanem az előrelépésről és a magyar csapatok jobb szerepléséről szólhat. Ez abban is megnyilvánul, hogy Magyarország számára esély nyílik Európa-liga, illetve férfi Bajnokok Ligája-döntő rendezésére.

Csányi Sándor elmondta, hosszú távon számít Marco Rossira.
Csányi Sándor az MLSZ pénzügyi helyzetét értékelve arról számolt be, hogy a stabilitás továbbra is teljeskörű. A szövetség tartaléka folyamatosan bővül, az elmúlt évben egy milliárd forint pluszt termelt, miközben 20 milliárd forint adót fizetett be az állami költségvetésbe. A szövetség elnöke elmondta, jelentős központi bevételt jelent az MLSZ szerződése az MTVA-val; az OTP Bank, a Merkantil Bank és a Jet-Sol Kft. támogatása, valamint a sportfogadási bevételek. Továbbá a Szerencsejáték Zrt. kiemelt szponzorként is belépett a válogatott és a profi labdarúgás támogatói közé.

Ehhez kapcsolódik a produktivitási rendszer, amely pedig a klubok számára jelent tervezhető többlettámogatási formát. Már egy-egy hazai nevelésű vagy igazolt fiatal játékos rendszeres pályára lépése is értéket teremt a nevelő klubnak és a válogatottnak egyaránt.

Ezzel együtt igaz, hogy az NB I-ben a hazai fiatalok szerepeltetésének aránya csökkent az elmúlt évekhez képest. Éppen ezért, illetve a bérek és kiadások csökkentése érdekében Csányi Sándor bejelentette, a szövetség a jövőben maximalizálni fogja az egy keretbe nevezhető játékosok számát, és azon csapatokat, amelyek nem felelnek meg a pénzügyi követelményeknek, a jövőben – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, az UEFA financial fairplay tapasztalatait felhasználva – kizárhatják az átigazolásból.

A felnőtt futball korhatárát viszont 16 évről 14 évre csökkentette az elnökség, azzal a kitétellel, hogy a fiataloknak a pályára lépésük előtt részletes orvosi vizsgálaton kell átesniük.

A közgyűlést megelőző elnökségi ülésen döntés született arról is, hogy a közeljövőben itthon is bevezetésre kerül a VAR, vagyis a videóbíró.

Az MLSZ-elnök kitért a részben budapesti szervezésű Európa-bajnokságra is és kiemelte, aki élőben szeretné látni a döntő mérkőzéseit az új nemzeti stadionunkban, az regisztráljon az UEFA weboldalán. Ez még nem jár semmilyen költséggel, de aki az első körben nem regisztrál, az később már nagyon kis eséllyel indul a jegyekért. Az értékesítés egy évvel az Eb előtt, június 12-én indul.

Csányi Sándor kiemelte a női futball fejlődését és megemlítette, hogy két női pro licences edzőnk is van Markó Edina szövetségi kapitány (képünkön) és Schumi Dorottya, a női U17-es válogatott szövetségi edzője személyében.
Továbbra is stratégiai jelentőségű a női labdarúgás fejlesztése. A május 18-i – várhatóan telt házas – budapesti Bajnokok Ligája-döntőnek nagy jelentősége lehet abban, hogy növekedjen hazánkban és a labdarúgás közegében a női szakág elfogadottsága.

Az amatőr és grassroots futball feltételeit továbbra is a TAO-rendszeren keresztül tudják finanszírozni a klubok, míg folytatódik a Budapest Program, amelynek végeztével a fővárosban 145 pálya áll majd a szabadidőfutball rendelkezésére.

A prezentáció hátralévő részében a jövőről volt szó:

Ami még hátra van, az elsősorban a sportszakmai kérdéseket érinti. A szövetség átvilágította a mögöttünk lévő időszakot és a Szakmai Bizottság bevonásával hozzákezdett a 2020-25-ös stratégia elkészítéséhez.

A következő beavatkozásokra várhatóan szükség lesz:

– Meg kell erősíteni az utánpótlás-nevelés szakmai színvonalát és feltételrendszerét a 6-13-as korosztályban;
– Folytatni kell az akadémiák átvilágítását, az akadémiai és sportigazgatói képzéseket;
– Nagyobb felelősséggel és kompetenciával dolgozó sportszakemberekre, részben generációváltásra van szükség;
– El kell érni, hogy a professzionális kluboknál és az akadémiáknál tervszerű és hatékony legyen a működés, növelni kell az eredményességet;
– Világossá kell tenni, hogy a szövetség célja egyértelmű. Mégpedig, hogy több és magasabb szinten futballozó hazai játékos kerüljön ki az akadémiákról és lépjen pályára a profi csapatokban; továbbá eredményesebben szerepeljenek a klubcsapatok és a nemzeti válogatottak.

Az MLSZ továbbra is biztosítja a feltételrendszert és a klubokat teljes körűen bevonja az átalakítási folyamatba– tette hozzá végül Csányi Sándor.

A közgyűlés elfogadta az MLSZ tevékenységéről szóló elnökségi szakmai beszámolót, a közhasznúsági mellékletet, amely tartalmazza a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámolót is, valamint a könyvvizsgálói jelentést és a Felügyelő Bizottság erről szóló írásos jelentését, majd pedig több ponton módosította a szervezet alapszabályát.

mlsz.hu