CÍM

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.

TELEFON

+36 1 460 6810

E-MAIL

sosziroda@sosz.hu

Elhunyt Pazár Sándor, a SOSZ korábbi alelnöke

pazar2

Szerdán 87 éves korában meghalt Pazár Sándor, a Bp. Spartacus korábbi elnöke, a Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) korábbi alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli tagja.

Pazár Sándor 1933. szeptember 29-én született Budapesten. A Bp. Spartacus elnöki tisztségét 1966-tól töltötte be. A fővárosi klub a fénykorában több mint húsz szakosztályt működtetett, ezek közül a legeredményesebbek az úszók voltak – itt készült Egerszegi Krisztina is -, de vízilabdában, asztaliteniszben, birkózásban, kajak-kenuban, sakkban és teniszben is voltak kiemelkedő sportolóik. A műhely több olimpiai és világbajnokot, érmest nevelt.

A SOSZ korábbi alelnöke a Bp. Spartacus képviseletében részt vett a szervezet 1989-es megalapításában, melynek 20 éven át általános alelnöke volt.
A magyarországi sportegyesületek érdekében végzett kimagasló tevékenységéért a SOSZ megalakulásának 30. évfordulóján Díszoklevél elismerésben részesítette a SOSZ elnöksége.

Tisztelegve sportvezetői nagysága előtt a SOSZ a Budapesti Spartacus Sport Club 60 éve címmel könyvet jelentet meg.

Legyen neki könnyű a föld!

In memoriam Pazár Sándor

Két napja zuhant ránk a szomorú hír: életének 88. esztendejében meghalt Pazár Sándor, aki az egykori Bp. Spartacus elnöke volt. Elment a kapitány, aki utolsónak hagyta el a hajót, amelyet 1952-ben bocsátottak vízre, és 2013-ban süllyedt el végleg. Professzionális sportvezető volt, mindig rugalmasan alkalmazkodott a változó idők teremtette körülményekhez.

1966-ban lett a sajátos helyzetű egyesület elnöke. A Bp. Spartacus SC a rendszerváltásig az Ipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (OKISZ) egyesületeként működött. Kiemeltként jelentős állami támogatásban is részesült, de a finanszírozásban egyre komolyabb helyet foglaltak el az egyes ipari szövetkezetekkel kötött szponzori szerződései.

Az egyesület a fénykorában több mint húsz sportágban működtetett szakosztályt, köztük az íjászt is, amelyet maga az elnök is űzött. A klub első olimpiai bajnoka Molnár Endre vízilabdázó volt 1976-ban. A női kézilabdacsapat 1960 és 1986 között kilencszer nyert magyar bajnokságot, 1981-ben Kupagyőztesek Európa Kupáját is elhódította. A férfi kézilabdacsapat magyar bajnok lett 1959-ben, 1960-ban, 1961-ben, 1962-ben, 1973-ban,
A férfi asztalitenisz szakosztály tagja volt a hetvenes években világbajnoki címeket szerző Jónyer István, Klampár Tibor és Gergely Gábor, és a klub csapata nyert Bajnokcsapatok Európa Kupáját 1970-ben, 1971-ben és 1979-ben.
A teniszszakosztály tagjaként került a tenisz világranglista első tíz helyezettje közé Temesvári Andrea a nyolcvanas években. A később a Kőbánya SC-be került úszószakosztály neveltje volt az olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina és Kovács Ágnes.

Nagyon sokat köszönhet Pazár Sándornak és a Bp. Spartacusnak a magyar cselgáncs. A XVIII. kerületi Sportiskola sikeres dzsúdósai 1962-ben léptek át az egyesületbe, ahol Króner Ferenc mesteredző vezetésével a sportág első, kiemelkedően korszerű szakosztályát alkották. Pazár jó érzékkel és időben lépett, miután már tudni lehetett, hogy a cselgáncs az 1964-es olimpiai bemutatkozása után a Játékok állandó műsorába kerül. Króner, aki Pazárral egy évben, 1933-ban született (és tavaly októberben hunyt el), új felkészülési és taktikai koncepcióval az ország hosszú időn át legeredményesebb szakosztályát hozta létre, és a versenyzők egy részének még sportállást is kilobbizott együttműködő szövetkezetekben.

Pazár legmerészebb húzása az volt, hogy megszüntette a labdarúgó-szakosztályt. A csapat az 1980/81-es bajnokságot az NB II Közép csoportjának kieső helyén zárta, nyilván léphetett volna később feljebb is, de a Kőér utcai sporttelepen, amely a nagyjából egyenlő távolságra lévő, az NB I-es élcsapatok, az FTC, az MTK és a Honvéd otthonának háromszögében volt, és érezte az elszívó hatásukat, csodákat nem lehetett tenni. A futball csak vitte a pénzt a magas nemzetközi szinten működő olimpiai sportágak elől. Az elnöknek óriási munkát kellett elvégeznie, hogy az egyesület támogatói elfogadják a döntést.

Létrehozott viszont sporttudományos csoportot a Bp. Spartacusban, a TF későbbi rektorának, dr. Istvánfi Csabának a vezetésével, amely jelentős segítséget adott a minőségi sportnak.

A Kőér utcai létesítményre az egyesület zsugorodása idején az állam privatizációs pályázatot írt ki, annak nyomán került az a Magyar Iparszövetség Szociális, Kulturális és Sport Alapítványa tulajdonába. Annak idején feltétel volt, hogy az ingatlant tizenöt évig a sportnak kell biztosítani.

Amikor aztán az iparszövetség kivonult a Spartacus mögül, elegendő bevételi forrás híján maga a fennmaradása is veszélybe került. A túlélés reményében az egyesület akkor lépett kapcsolatba a Pénzügyőr SE-vel, és a „házasság” első eredménye a közös női kézilabda-csapat volt.

– Ezt az átmenetet még szeretném levezényelni, a sportolók, edzők jövőjét megnyugtatóan rendezni. Utána én sem kívánok sportvezetőként dolgozni – mondta az időközben a PSE elnökségébe is beválasztott Pazár, és megerősítette a hírt, hogy a pénzügyőr klub bérbe vette a Kőér utcai sporttelepet. 

Pazár Sándor a Bp. Spartacus képviseletében részt vett a Sportegyesületek Országos Szövetségének 1989-es megalapításában, felmérhetetlen értékű munkát végzett, és 20 éven át az általános alelnöke volt. Kimagasló tevékenységéért a SOSZ megalakulásának 30. évfordulóján a szövetség elnöksége Díszoklevél elismerésben részesítette. Pazár a nyolcvanas évektől 2005-ig a MOB tagja volt, 1996-ban MOB Érdeméremmel ismerték el a munkásságát, haláláig az ötkarikás szervezet tiszteletbeli tagja volt.

A monogramja P. S. Ugyanaz, mint a Post Scriptum, a levelek végére szánt utóirat rövidítése.

Pazár Sándor „utóirata” nem más, mint az életműve, az utókornak is szóló példája.

 

Szekeres István