CÍM

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.

TELEFON

+36 1 460 6810

E-MAIL

sosziroda@sosz.hu

Alapszabály

A Sportegyesületek Országos Szövetségének Alapszabálya

I. Preambulum

A Sportegyesületek Országos Szövetsége elkötelezett az iránt, hogy a magyarországi sportegyesületek és sportszervezetek érdekképviseleti fórumaként működjön. A Sportegyesületek Országos Szövetsége a sportegyesületek és sportszervezetek egymással, valamint a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal, a sportági szakszövetségekkel és a sportszövetségekkel, valamint az állami döntéshozókkal kialakított hatékony párbeszédének megteremtéséért demokratikus alapokon szerveződő, független, nyitott, átláthatóan működő, a magyarországi sportegyesületek és sportszervezetek érdekképviseletét ellátó szervezet, amely kész együttműködni a magyar sport és sportigazgatás minden szereplőjével a hazai sportegyesületek és sportszervezetek érdekvédelme, valamint lehetőségeik bővítése, valamint fejlődésük érdekében.

II. Általános rendelkezések

1. §. Általános rendelkezések

(1) A Sportegyesületek Országos Szövetsége /a továbbiakban: Szövetség/ a sportegyesületek és sportszervezetek által az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban az egyesülési jogról szóló törvény), a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint, önkéntesen létrehozott, önkormányzati elven működő érdekképviseleti jellegű civil szervezet.

(2) A Szövetség jogi személy.

(3) A Szövetség egyetlen szerve sem rendelkezik származtatott jogi személyiséggel.

(4) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(5) A Szövetség tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait a mindenkor sportot felügyelő minisztérium, állami főhatóság hivatalos lapjában, a Civil portálon és saját honlapon, a www.sosz.hu oldalon hozza nyilvánosságra. A Szövetség a honlapon hozza nyilvánosságra a Küldöttgyűlési, valamint az elnökségi határozatokat is, amelyekről nyilvántartást vezet.

2. §. A Szövetség általános adatai

(1) A Szövetség neve: Sportegyesületek Országos Szövetsége. Rövidített neve: SOSZ.

(2) A Szövetség székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.

(3) A Szövetség alapításának éve: 1989.

Alapítói: Bp. Honvéd SE, Újpesti Dózsa SC, Bp. Spartacus SC, Ferencvárosi Torna Club, Csepel SC, Diósgyőri VTK, Kecskeméti SC, Tatabányai Bányász SC, Vasas SC, MTK-VM SK, Budapesti Vasutas SC, Békéscsabai Előre Spartacus SC.

(5) A Szövetség működési területe: Magyarország

(6) A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

(7) A tagok jogaikat a sportegyesület, vagy sportszervezet képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselőinek útján gyakorolják. Sportegyesületi vagy sportszervezeti képviseleti jogosultsága van:

a) az egyesülési jogról szóló törvény szerint: a sportegyesület által megválasztott ügyintéző-képviseleti szerv (elnökség) tagjának, aki bírósági nyilvántartásban szerepel, illetve az ilyen személy(ek) által írásban meghatalmazott olyan magánszemélynek, aki az egyesület szakosztályának (ennek híján az egyesületnek) a tagja, munkavállalója vagy a sportszervezettel egyéb, 30 napot meghaladó tartamú megbízási jogviszonyban áll. Az egyesületi képviseleti jog megosztható. A képviselő természetes személy képviseleti jogát csak személyesen gyakorolhatja,

b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a sportvállalkozás vezető tisztségviselőjének.

3. §. A Szövetség működését ellenőrző és nyilvántartó szervek

(1) A Szövetség működése felett a Fővárosi Főügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.

(2) A Szövetséget, mint önálló jogi személyt a Fővárosi Törvényszék tartja nyílván.

III. A Szövetség célja és feladata

4. § A Szövetség célja

(1) A Szövetség célja, hogy a tagjainak olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyek segítik a Szövetség tagjainak működését.

(2) A tagok közös érdekeinek képviselete az állami szervek, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), mint köztestület, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB), valamint a sporttörvény szerinti országos sportági szakszövetség, a sportszövetségek és egyéb társadalmi szervezetek előtt.

(3) A tagszervezeti vezetők, edzők, versenyzők érdekvédelmének segítése.

(4) Az egészséges életmód és a sport népszerűsítése, a tagok alapszabályaiban, illetve alapító okirataiban megfogalmazott célok elérésének segítése.

5.§. A Szövetség feladata

(1) Ajánlásokat tesz a sportegyesületek és sportszervezetek jogállásával, feladatainak teljesítésével, finanszírozási rendszerének kialakításával kapcsolatos szabályozási kérdésekben.

(2) Hosszú, közép- és rövid távú szakmai koncepciók kidolgozása a sportegyesületek és sportszervezetek fejlődési lehetőségeinek érdekében.

(3) Ajánlások kidolgozása a sportkormányzat, a MOB és az MPB, valamint a sportági szakszövetségek és sportszövetségek felé a sportegyesületek és sportszervezetek feladatrendszerére, a sportegyesületi és sportszervezeti tevékenységet támogató fejlesztési programokra.

(4) A sportegyesületek és sportszervezetek mindennapos szakmai munkájának segítése együttműködésben a sporttudományi feladatokat ellátó szervezetekkel.

(5) A sportegyesületek és sportszervezetek által céljaik megvalósítása érdekében folytatott gazdasági vállalkozási tevékenység működtetéséhez szükséges szakmai képzés, felkészítés, továbbképzés biztosítása a Szövetség tagjai számára.

(6) A sportegyesületek és sportszervezetek támogatása hazai és nemzetközi sportversenyek és sportrendezvények rendezésében.

(7) Sportszakmai továbbképzések és konferenciák szervezése.

(8) A Szövetség működésének biztosítása és tagjainak anyagi támogatása érdekében – kiegészítő jelleggel – gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat. Belföldi és külföldi, magán és jogi személyekkel gazdasági társaságot létesíthet, ilyenbe tagként beléphet.

(9) A Szövetség által létrehozott „Az Egészséges Magyar Sportoló Ifjúságért Alapítvány” tevékenységének figyelemmel kísérése.

IV. A Szövetség tagsága

6. § Tagok

Az alapító sportegyesületeken kívül a Szövetség tagja lehet minden olyan sportegyesületi jogállású civil szervezet, sportiskola, diáksport klub, diáksport egyesület, sportszervezetként tevékenykedő alapítvány valamint sportvállalkozás (továbbiakban együttesen: sportegyesület), amely országos sportági szakszövetség, vagy sportszövetség tagja.

7. § A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése

(1) A sportegyesület a tagfelvételi kérelmét írásban a Szövetség elnökségénél nyújthatja be.

(2) A Szövetségbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes.

(3) A szövetségi tagság felvétellel keletkezik, és kilépéssel, kizárással, törléssel, jogutód nélküli megszűnéssel, valamint a tagsági viszonynak a Szövetség általi felmondásával (Ptk. 3:69. §) szűnik meg.

(4) A tagfelvétel kérdésében a Szövetség elnöksége a tagfelvételi kérelem benyújtását követő első elnökségi ülésen köteles dönteni. A tagsági viszony az elnökség döntése napjával jön létre. A felvételt megtagadó döntés ellen a Szövetség Küldöttgyűléséhez lehet a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezni, írásban.

(5) A Szövetség tagjai a Szövetség elnöksége által meghatározott módon, az elnökség által meghatározott mértékű éves tagdíjat kötelesek fizetni.

(6) Törléssel szűnhet meg a tagság akkor, ha a sportegyesület az esedékes éves tagdíjat az írásban két alkalommal megküldött felszólításában kitűzött póthatáridőre sem fizette be. A törlésről a Szövetség elnöksége dönt.

(7) A tagsági díj befizetési határideje a tárgyévre vonatkozólag március 15.

(8) A kizárás a tagot nem mentesíti a tagság idején keletkezett kötelezettségei alól, megszűnik azonban a tagságból eredő jogok iránti igénye.

8. § A tagok jogai és kötelezettségei

(1) A Szövetség tagjának – képviselője útján gyakorolható – jogai:

a) részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein,

b) küldötte útján részt vehet a szövetségi Küldöttgyűlés határozatainak meghozatalában,

c) választható a Szövetség szerveibe,

d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban,

e) ajánlásokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szerveit érintő kérdések megtárgyalására.

(2) A Szövetség tagjának kötelezettségei:

a) a Szövetség fejlődésének és eredményességének elősegítése,

b) a Szövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatoknak a megtartása,

c) a Szövetségi célkitűzések és feladatok megvalósítása,

d) a Szövetség népszerűsítése,

e) tagdíj befizetése az Alapszabályban megállapított határidőre.

(3) A tagsági viszony megszűnik:

  • ha a tag jogutód nélkül megszűnik,
  • az elnökségnek írásban megküldött kilépési nyilatkozattal,
  • törléssel, ha a megállapított tagdíjat a Szövetség kétszeri írásbeli felszólítását követő 30 napon belül a tag nem rendezi,
  • kizárással,
  • a tagsági viszonynak a Szövetség általi, az elnökség döntését követően írásban közölt felmondásával (Ptk. 3:69. §).

A Szövetségből történő kizárást csak akkor lehet kezdeményezni, ha a tag súlyosan jogszabálysértő, a Szövetség érdekeit jelentősen sértő magatartást tanúsít, többszörösen, vagy súlyosan megsérti a Szövetség Alapszabályát. A kizárásra irányuló eljárásban a tagot minden esetben megilleti a védekezés joga, módot kell adni a számára, hogy az elnökség által írásban közölt kizárási kezdeményezésre, képviselője útján írásban vagy szóban a kizárási eljárásban az elnökség ülésén reagálhasson, illetve a kizárási eljárásban hozott minden határozatot az eljárás alá vont taggal igazolható módon írásban közölni kell. Az elnökség kizárásról szóló döntése ellen az érintett a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Szövetség Küldöttgyűléséhez írásban fellebbezhet.

V. A Szövetség szervezete

9. § A Szövetség szervezete

(1) Küldöttgyűlés

(2) Elnökség

(3) Felügyelő Bizottság

(4) Központi Iroda

10. § A Küldöttgyűlés

(1) A Küldöttgyűlés a Szövetség legfőbb döntéshozó szerve, mely a tagok képviselői által megválasztott küldöttek összességéből áll.

(2) Küldöttet csak az a sportegyesület delegálhat, aki – a Küldöttgyűlés összehívásának napjától számított – több mint 1 éve tagja a Szövetségnek.

(3) A Küldöttgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A Küldöttgyűlés meghívóját legkevesebb 15 (tizenöt) nappal a Küldöttgyűlés időpontja előtt a tagok részére meg kell küldeni.

(4) A Küldöttgyűlés összehívásának joga az elnökséget illeti meg.

(5) A fentieken túl rendkívüli Küldöttgyűlést kell az elnökségnek összehívni, ha:

a) a tagok, vagy a küldöttek egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – írásban kezdeményezi,

b) a bíróság azt elrendeli.

(6) A Rendkívüli Küldöttgyűlést az elnökségnek az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb 30 (harminc) napon belüli időpontra össze kell hívnia.

(7) A Rendkívüli Küldöttgyűlésre egyebekben a Szövetség rendes Küldöttgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadóak annyiban, hogy az egyes eljárási határidők értelemszerűen rövidebbek lehetnek.

(8) A Küldöttgyűlésen a tagok küldöttekkel képviseltetik magukat. A küldötteknek a Küldöttgyűlésen egy szavazati joga van. A Küldöttgyűlésen résztvevő küldöttek létszáma az alábbi négy mód együttes alkalmazásával kerül megállapításra:

a) A Szövetség még működő alapító sportegyesületei, illetve azok jogutódai automatikusan egy-egy küldöttet delegálhatnak a Küldöttgyűlésbe.

b) Minden megye (19 megye és Budapest, a továbbiakban együttesen: megye) a megyei küldöttválasztó gyűlésen alanyi jogon jogosult egy abban a megyében működő sportegyesületet megválasztani, amely sportegyesület egy küldöttet delegál a Küldöttgyűlésbe.

c) Az alanyi jogon biztosított küldötti státuszon túl minden megye, minden 5. (ötödik) megyei tagszervezet után újabb – küldöttet delegáló – sportegyesületet jogosult megválasztani a megyei küldöttválasztó gyűlésen.

d) Amennyiben adott évben bármely megyei tagszervezet létszáma annyi taggal bővül, hogy jogosulttá válik újabb küldött/küldöttek delegálására, abban az esetben a taglétszám bővülését követő év március 15-ig megtartott küldöttválasztó gyűlésen a 4 (négy) évre megválasztott küldöttek mellé – a jelen bekezdés c) pontjában meghatározott elvnek megfelelő számú – új küldött/küldöttek választható(k) az adott megyében.

e) A jelen bekezdés a) pontjában foglaltakból következően a megyei küldöttválasztó gyűlések esetében az alapító tagok nem számítanak bele a megyei küldöttválasztó gyűlésen az egyesületi létszámba.

f) A Szövetség elnökségi tagjai automatikusan küldöttek a Küldöttgyűlésen.

(9) A megyei küldöttválasztó gyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Küldöttgyűlési jegyzőkönyvnek megfelelő formában kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet – amely tartalmazza a küldöttdelegálásra megválasztott tagszervezetek neveit, adatait, és a jelenléti ív egy példányát – a megyei küldöttválasztó gyűlést követő 15 napon belül meg kell küldeni az elnökség részére.

(10) A megyei küldöttválasztó gyűlést a küldöttválasztási év március 15. (tizenötödik) napjáig meg kell tartani.

(11) A megyei küldöttválasztó gyűléseken küldöttdelegálásra megválasztott tagszervezetek a megyei küldöttválasztó gyűlések időpontját követő 4 (négy) évig válnak jogosulttá a küldöttdelegálásra akként, hogy minden Küldöttgyűlés előtt a tagszervezet képviselője köteles megbízólevélben név szerint megjelölni a delegált küldöttet és annak személyes adatait, ennek a megbízólevélnek a másolatát az elnökség részére a Küldöttgyűlést megelőző 10. (tizedik) napig megküldeni, a küldött pedig köteles az eredeti megbízólevelet a Küldöttgyűlés mandátumvizsgálata során bemutatni. Megbízólevél hiányában kizárólag a küldöttdelegálásra megválasztott megyei tagszervezet bírósági nyilvántartás szerinti képviselője jogosult a Küldöttgyűlésen küldötti jogosultsággal részt venni. Egyebekben a Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal bármelyik tag bírósági nyilvántartás szerinti, vagy meghatalmazott – nem küldötti státuszú – képviselője jogosult részt venni.

(12) A megyei küldöttválasztó gyűléseket a Szövetség elnöksége hívja össze és gondoskodik azok lebonyolításáról.

11. § A Küldöttgyűlés határozatképessége

(1) A Küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van.

Ha a Küldöttgyűlés határozatképtelen, az eredeti időponthoz képest 30 perccel később ugyanolyan napirenddel, ugyanazon a helyszínen a Küldöttgyűlést – amennyiben ezt az eredeti Küldöttgyűlés meghívója tartalmazza – meg lehet ismételni.A megismételt Küldöttgyűlés a megjelent küldöttek számára való tekintet nélkül határozatképes.

12. § A Küldöttgyűlés határozathozatala

(1) A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő küldöttek egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén az indítványt elutasítottnak kell tekinteni. Az Alapszabály módosításához a jelenlévő küldöttek több mint háromnegyedének igen szavazata szükséges.

(2) A Küldöttgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a Szövetség tisztségviselőinek megválasztásakor, illetve más esetben, ha a küldöttek legalább 1/3-a ezt indítványozza.

(3) A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Küldöttgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Küldöttgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a Küldöttgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. A Küldöttgyűlésen elhangzottakat hanganyagként kell megőrizni a Küldöttgyűlés befejezésétől számított 30 napig.

(4) A Szövetség Küldöttgyűlése nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben – a Küldöttgyűlés egyszerű többségi határozatával – korlátozható.

13. § A Küldöttgyűlés napirendje

(1) A Küldöttgyűlés napirendjét a Szövetség elnökségének a küldöttgyűlési meghívóban írásban megfogalmazott javaslata alapján a Küldöttgyűlés állapítja meg.

(2) A Szövetség Küldöttgyűlésének kötelező napirendje:

a) az elnökségi beszámoló:

  • a Szövetség éves szakmai munkájáról,
  • a számviteli tv. szerinti pénzügyi és közhasznúsági tevékenységről,

b) a Felügyelő Bizottság beszámolója,

c) az elnökség, valamint a tagok által beterjesztett Alapszabályt módosító javaslatok,

d) az elnökség előterjesztése a következő év szakmai és pénzügyi tervéről.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában említett javaslatokat a tagok az elnökséghez nyújthatják be, legalább 6 (hat) héttel a Küldöttgyűlés előtt. A Szövetség elnöksége a saját javaslatait, valamint a sportegyesületek által kezdeményezett valamennyi módosító javaslatot, a Küldöttgyűlés egyéb tárgyalásra kerülő anyagaival együtt a Küldöttgyűlés előtt legalább két héttel köteles a tagokhoz eljuttatni. A kiküldött Alapszabályt módosító szöveghez a tagok részéről módosító javaslatot kizárólag írásban, legkésőbb 5 (öt) nappal a Küldöttgyűlést megelőzően, kell benyújtani az elnökség részére.

(4) A Küldöttgyűlési meghívó megküldésétől számított 7 (hét) napon belül a tagok és a Szövetség szervei – ide nem értve a Szövetség elnökségét – az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítése tárgyában az elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a Küldöttgyűlés – amennyiben valamennyi részvételre jogosult küldött jelen van – a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően, egyhangú határozattal külön dönthet a napirend kiegészítése tárgyában (Ptk. 3:17. § (6) bekezdés).

(5) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre:

a) Az Alapszabály megállapítása és módosítása.

b) A Szövetség éves költségvetésének elfogadása.

c) A Szövetség elnökségének (11 fő) és Felügyelő Bizottságának (3 fő) megválasztása 4 évre. Az elnökség tagjainak többségét a tagok képviselői közül kell megválasztani.

d) Az elnökség éves szakmai beszámolójának és az előző évi költségvetés végrehajtásának elfogadása.

e) A Szövetség más társadalmi szervezettel való egyesülésének, vagy más társadalmi szervezetbe tagként való belépésének, valamint a Szövetség feloszlásának kimondása.

f) Döntés a Felügyelő Bizottság beszámolójáról.

(6) A Küldöttgyűlésen a szavazati jog csak személyesen gyakorolható. A választásoknál, ha több jelölt van, titkos szavazást kell elrendelni. Ha a jelöltek száma a betöltendő tisztségek számával megegyezik, a Küldöttgyűlés dönt arról, hogy titkos, vagy nyílt szavazásra kerüljön sor. A Küldöttgyűlés az elnököt, valamint az elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait választja meg. Megválasztottnak az tekinthető, aki az adott tisztség tekintetében a szavazatok többségét megszerezte. A szavazást mindaddig folytatni, ismételni kell, amíg a betöltendő tisztségek számának megfelelő jelölt nem kapta meg a szavazatok többségét. Minden egyes ismételt szavazásnál az előző szavazásnál legkevesebb szavazatot kapott jelöltet figyelmen kívül kell hagyni. A megismételt szavazásnál az a jelölt, aki az előző szavazásnál megkapta a szavazatok többségét, már megválasztottnak tekinthető.

14. §. A Szövetség elnöksége

(1) A Szövetség tevékenységét a két Küldöttgyűlés közötti időszakban a 11 (tizenegy) tagú elnökség irányítja. Az elnökség az elnökből és 10 (tíz) elnökségi tagból áll. Az elnökön kívüli 10 (tíz) elnökségi tag négy évre történő megválasztására a Küldöttgyűlés jogosult. A tisztújítás utáni első elnökségi ülésen az elnök javaslatára az elnökségi tagok közül egy általános alelnök kerül megválasztásra.

(2) Az elnökség feladata és hatásköre:

a) A Szövetség tevékenységét két Küldöttgyűlés közötti időszakban a Szövetség elnöksége irányítja. Az elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

b) Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása a Szövetség szervezeti rendjének és működésének meghatározására.

c) A Szövetség arculati kézikönyvének elfogadása.

d) A Szövetség feladatkörébe tartozó kérdésekben állást foglal és az illetékes szervek felé a tagok érdekeit képviseli.

e) Képviselőket delegál, a Szövetség feladatainak megfelelően különböző társadalmi szervezetekbe.

f) A Szövetség vagyonával gazdálkodik, irányítja a vállalkozási tevékenységet.

g) Utalványozási jogkört a Szövetség elnöke, valamint ügyvezető igazgatója önállóan; általános alelnöke pedig az elnökség által megbízott egy elnökségi taggal együttesen gyakorolhat.

h) Az elnökség munka- és ülésrendjét, a tagok közötti munkamegosztást az elnök javaslata alapján saját maga állapítja meg. A Szövetség elnöksége két havonta egyszer, illetve szükség szerint tanácskozik. Az elnökségi ülést a Szövetség elnöke, távollétében vagy akadályoztatása esetén az általános alelnök hívja össze. Az ülés akkor határozatképes, ha az elnökség tagjainak több mint a fele jelen van. Ha az ülés határozatképtelen, az eredeti időponthoz képest fél órával később ugyanolyan napirenddel, ugyanazon a helyszínen az ülés – amennyiben ezt az elnökségi ülés eredeti meghívója tartalmazza – meg lehet ismételni. A megismételt ülés a megjelent elnökségi tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. Határozatait szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást újra meg kell ismételni. Az elnökség határozatait jegyzőkönyvbe kell foglalni.

i) Kidolgozza a tagegyesületek támogatásának szabályait. Dönt különféle támogatások, juttatások odaítéléséről.

j) Meghatározza az Szövetség éves tagdíját.

k) Abban az esetben, ha két Küldöttgyűlés közötti időszakban az elnökség létszáma 6 fő alá csökken – a megmaradt elnökségi tagok mandátumának érintetlenül hagyásával – a megüresedett helyekre új elnökségi tagok megválasztásának céljából rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni. Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással és a jelenlevő tagok több mint felének igenlő szavazatával hozza meg. Bármely elnökségi tag indítványára az elnökség határozatát titkos szavazással hozza meg.

l) Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség indokolt esetben – különösen üzleti titok, személyiségi jog védelme esetén – ettől eltérően is rendelkezhet.

m) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a hozott határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet az elnökségi ülést levezető és egy elnökségi tag hitelesíti. Az elnökség határozatairól az érintett szerveket, valamint a Szövetség tagságát tájékoztatni kell.

n) Szükség esetén az elnök elrendelheti elektronikus levélben megküldött kérdés(ek) szintén elektronikus levélben történő megtárgyalását és határozat hozatalát. Az elektronikus szavazás végeredményéről a Központi Iroda feljegyzést készít, amelyhez csatolni kell az elnökségi tagok elektronikus válaszlevelét. A határozatképességre, a szavazati arányokra – a jelenlét és a határozatlképesség miatt ismételten összehívott ülés kivételével – a h.) pontban meghatározottak az irányadóak.

o) Szükség esetén és meghatározott technikai feltételek fennállása esetén az elnök elrendelheti, hogy az elnökségi ülés megtartására előre meghatározott időpontban, video konferencia útján kerüljön sor. A határozatképességre, a szavazati arányokra ebben az esetben is a h) pontban meghatározottak az irányadóak.

15. §. A Szövetség tisztségviselői

(1) A Szövetség elnöke

(2) A Szövetség általános alelnöke

(3) A Szövetség további kilenc (9) elnökségi tagja

(4) A Felügyelő Bizottság elnöke

(5) A Felügyelő Bizottság tagjai (2 fő)

16. §. Tiszteletbeli elnök, elnökségi tag

A Szövetség Tiszteletbeli elnöke címet a Küldöttgyűlés adományozhatja és vonhatja vissza. A cím annak adományozható, aki több választási ciklusban a Szövetség elnökeként kiemelkedő munkát végzett és az elnökség erre a címre javasolja.

A Szövetség Tiszteletbeli elnökségi tagja címet a Küldöttgyűlés adományozhatja és vonhatja vissza. A cím annak adományozható, aki több választási ciklusban a Szövetség elnöksége tagjaként kiemelkedő munkát végzett és az elnökség erre a címre javasolja.

A tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli elnökségi tagtanácskozási joggal részt vehet a Küldöttgyűlésen, és az elnökségi üléseken.

17. §. A Szövetség elnöke

(1) A Szövetség legfőbb vezető tisztségviselője az elnök, aki az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét.

(2) Vezeti és szervezi az elnökség munkáját, képviseli a Szövetséget, az alábbi hatáskörök szerint:

a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése,

b) a Szövetség teljeskörű képviselete,

c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a Küldöttgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,

d) irányítja és ellenőrzi a Szövetség tevékenységét, gazdálkodását. Önálló utalványozási jogkört gyakorol,

e) munkáltatói jogkört gyakorol,

f) intézkedik és dönt a Küldöttgyűlés, vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben. Két elnökségi ülés között az Alapszabály szellemében tett intézkedéseiről, döntéseiről a soron következő elnökségi ülésen tájékoztatja az elnökséget.

g) a Szövetség dokumentációit illetően aláírási jogot gyakorol.

18. §. A Szövetség általános alelnöke

(1) Az általános alelnök az elnök tartós távollétében, illetve akadályoztatása esetén a jelen Alapszabályban meghatározott körben helyettesíti az elnököt. Az általános alelnök megválasztására a saját tagjai közül, az elnök javaslatára az elnökség jogosult.

(2) Az általános alelnök visszahívására és új általános alelnök megválasztására, a jelen rendelkezés (1) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően, az elnök javaslatára az elnökség jogosult.

19. §. A Szövetség elnökségi tagjai. A Szövetség elnökségének tagja:

a) rendszeresen és tevékenyen részt vesz:

  • a Szövetség feladatainak meghatározásában és megvalósításában,
  • a határozatok elkészítésében, és meghozatalában,
  • a Küldöttgyűlés és az elnökség határozatainak, utasításainak végrehajtásában, illetve azok ellenőrzésében,

b) jogosult és köteles a Szövetséget érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni.

20. §. Felügyelő Bizottság

(1) A Küldöttgyűlés a Szövetség gazdálkodásának ellenőrzésére Felügyelő Bizottságot választ. A három (3) tagú Felügyelő Bizottság elnökből és két (2) tagból áll. A Felügyelő Bizottság 3 tagját a Küldöttgyűlés jogosult választani négy (4) évre. A megválasztott tagok kötelesek maguk közül a megválasztásukat követő 15 napon belül elnököt választani. A Felügyelő Bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.

(2) A Felügyelő Bizottság tevékenységét a Felügyelő Bizottság elnöke irányítja.

(3) A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja.

(4) A Felügyelő Bizottság feladata:

a) a Szövetség pénz és vagyonkezelésének vizsgálata,

b) az éves mérleg (zárszámadás) felülvizsgálata,

c) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,

d) a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos javaslatok véleményezése.

5.) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a Szövetség tisztségviselőitől tájékoztatást kérni.

6.) Az ellenőrzések megkezdéséről a Felügyelő Bizottság elnöke tájékoztatni köteles a Szövetség elnökét. Az ellenőrzés során a Felügyelő Bizottság pénzügyi-, gazdasági-, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.

7.) Az ellenőrzés tapasztalatairól a Felügyelő Bizottság elnöke – a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül – tájékoztatja a Szövetség elnökét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot, vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére javaslatot köteles tenni.

8.) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását – az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül – a Felügyelő Bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi.

9.) A Felügyelő Bizottság tájékoztatja az elnökséget és a Küldöttgyűlést az esetleges gazdálkodási szabálytalanságokról, amennyiben azok kijavítására tett felhívásai nem vezettek eredményre.

21. § Összeférhetetlenség a határozathozatalban és a tisztségviselésben

Az elnökség működése esetében:

(1) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § 1.) pont) valamint élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának – tagsági jogviszony által nyújtott – az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(2) A Felügyelő Bizottság esetében nem lehet a Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke vagy tagja, ill. könyvvizsgálója:

a) a Szövetség elnöke

b) az elnökség tagja;

c) a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy;

d) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesülő személy – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a Szövetség tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

e) az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója (Ptk. 8:1. § 1.).

22. § A Szövetség Központi Irodája

(1) A Szövetség sportszakmai, ügyviteli, gazdálkodási, adminisztrációs, illetve a vonatkozó jogszabályokban és az Alapszabály 5. §-ában foglalt feladatai ellátása céljából hivatali szervezetet (a továbbiakban: Központi Iroda) hoz létre. A Szövetség Központi Irodáját az ügyvezető igazgató vezeti. A Központi Iroda önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. A Központi Iroda hivatali szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az elnökség által elfogadott SZMSZ tartalmazza.

VI. A Szövetség gazdálkodása

23. §. A Szövetség gazdálkodása és vagyona

(1) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) A Szövetség vagyona:

a) a tagok által befizetett tagdíjak,

b) gazdasági, vállalkozási tevékenységből származó bevételek,

c) egyéb bevételek, támogatások.

(3) A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjon és külön szerződésben vállalt kötelezettségeiken túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.

(4) A Szövetség a tevékenységi céljai szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági, vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását, valamint költségvetésének megtervezését, azon belül a bevételi és kiadási oldal meghatározását, és éves beszámolójának elkészítését a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

(5) A Szövetség csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az Alapszabályában meghatározott cél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

(6) A Szövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

(7) A Szövetség kizárólag csak olyan vállalkozást alapíthat, olyan vállalkozásban vehet részt, vagy olyan vállalkozást végezhet, amelynek alapján a felelőssége nem haladja meg vagyonának mértékét. A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szövetség gazdálkodási- pénzügyi és munkaügyi szabályzata határozza meg.

(8) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

(9) Beszámolási szabályok:

a) A Szövetség működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, mint mérlegforduló nappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

b) A Szövetség esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja december 31.

c) A beszámoló formáját a Szövetség által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

d) A Szövetség könyvvezetése a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.

(10) A Szövetség beszámolója tartalmazza:

a) a mérleget,

b) az eredmény kimutatást,

c) a kiegészítő mellékletet.

VII. A Szövetség megszűnése

24. §. A Szövetség megszűnése

(1) A Szövetség megszűnik, ha:

a) feloszlását a Küldöttgyűlés háromnegyedes többséggel kimondja,

b) ha a bíróság feloszlatja,

c) megszűnésének bíróság által történő megállapításával,

d) más társadalmi szervezettel való egyesüléssel.

VIII. Átmeneti rendelkezések

25. § Átmeneti rendelkezések

(1) 2016-ban a megyei küldöttválasztó gyűléseket – a jelen Alapszabály 10. § (10) bekezdésében meghatározott időponttól eltérően – 2016. április 30-ig kell lebonyolítani.

IX. Záró rendelkezés

26. §. Záró rendelkezés

Ezen alapszabályt a Szövetség közgyűlése 1989.09.08-án fogadta el. Rendelkezéseit az 1990.11.24-i, a 2001.05.22-i és a 2005.04.19-i, a 2009. 09. 08-ai valamint a 2016. 03.11-i és a 2016.05.27-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza. A közgyűlés általi elfogadásával azonnal hatályba lépett. Az 1. § (3) bekezdésében rögzített rendelkezés 2016. július 01. napjától hatályos.

Budapest, 2016. május 27.

Írta: SOSZ

Letöltés: A SOSZ alapszabálya