A kajak-kenu szövetség elnöke, Baráth Etele az MTK kontra Kovács Katalin ügyről úgy nyilatkozott: az egyesületnek nem lett volna joga fegyelmit indítani a versenyző ellen. Jogi szakértőnk igazat is ad Baráth Etelének, nem is. Attól függ, hogy az MTK alapszabályában szerepel-e fegyelmi jogkör. Dr. Koszoru István válasza általános értelemben fontos útbaigazítást tartalmaz, érdemes tanulmányozni a sportegyesületekben.
A feltett kérdésre adható egy egyszerű és rövidített, illetve egy bonyolult, a jogi szabályozás kapcsolódási pontjait kifejtő válasz is, erre teljes egészében terjedelmi okból nem keríthetünk sort.
Az MTK, mint sportegyesület jogi személy, rendelkezik alapszabállyal, ebben minden bizonnyal szó esik a tagjaival szemben gyakorolható fegyelmi jogkörről, továbbá a sportolói sportszerződés is, amelyet Kovács Katalin kötött az egyesülettel, minden bizonnyal kiterjed fegyelmi kérdésekre. Ha ez a két feltevésünk helyes, akkor az egyesületi tagsági jogviszony, illetve a sportszerződés alapján a Sportegyesület jogosult fegyelmi jogkört gyakorolni Kovács Katalin felett. A másik kérdéskör, és ezen alapszik valószínűleg Baráth Etele kijelentése, hogy a Sportról szóló 2004. évi I. törvény 12. § (1) bekezdése szerint: „A sportszövetség sportfegyelmi eljárást folytathat le a versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség a verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi.”
Mindebből az következik, hogy a sporttörvény a sportfegyelmi felelősség alkalmazását, a fegyelmi jogkör gyakorlását a sportági szövetségekre bízza, és a szövetségi szabályozók megsértése esetén rendeli alkalmazni. A sportegyesület tehát – eszerint – sportfegyelmi jogkört nem gyakorolhat, viszont mint már említettem: mind az egyesületi tagsági viszonyának, egyesületi szabályozóknak, mind a sportolói szerződésének megszegése esetén módja van az egyesületnek, hogy – ha rendelkezik erre vonatkozó belső szabályozással – a sportoló magatartását fegyelmileg értékelje.
Ha úgy tetszik, a két szint, az egyesületi és a szövetségi elcsúszik egymás mellett.
Annyiban kétségkívül igazat kell adnunk Baráth Etelének, hogy amennyiben a sportági szövetség fegyelmi eljárást indít egy kérdésben és szankciót alkalmaz, akkor az a szankció köti a sportegyesületet is (ha úgy vesszük, a felmentésnek is lehet ilyen kötő ereje), de a sportegyesület, amennyiben a fentiekben meghatározott feltételek fennállnak, indíthat önállóan is fegyelmi eljárást, és hozhat döntést. Ha ez a döntés alapszabályában, egyéb szabályzataiban és a sportoló szerződésben foglaltakkal összhangban van, akkor az általa hozott döntés jogszerű, a sportoló a döntéssel szemben bírósági felülvizsgálattal élhet, a sportegyesületi döntésbe elvileg nincsen a sportszövetségnek beleszólása.
Arra most már ki sem térnék, hogy a sportegyesületek alkotják a sportági szövetséget, tehát lehetséges, és jellemző olyan szövetségi szabályozó is, melyben a szövetségi tag sportegyesületek korlátozzák azt a fegyelmi jogkört, melyet a saját alapszabályuk, szabályozóik és a sportolói szerződések alapján sportolóikkal szemben gyakorolhatnának.
Hangsúlyozom: az esetről nincs konkrét és részletes tudomásom, és nem ismerem sem az MTK, sem a szövetség szabályozóit, a fentiekkel semmilyen módon nem is kívánom az esetet minősíteni.
Megjegyzés
Aki igényt tart jogi szolgáltatásunkra, küldje el a gondját, kérdését, dilemmáját honlapunk szerkesztőjének, Szekeres Istvánnak a magán elérhetőségére: szeki.bt@upcmail.hu. Jelezze, kívánja-e, hogy a neve és funkciója megjelenjen a honlapon, vagy inkább névtelenül kérdez. Ugyanakkor azt is, hogy dr. Koszoru István válaszát nyilvánosságra hozzuk-e, mindenki okulására, vagy pedig csak vele közöljük.
