A sportegyesületi jelleg feltüntetése

Nyomatékosan ajánljuk a sportegyesületeknek: ne várják meg az ügyészi felszólítást és a kapcsolódó vizsgálatot. Ha a bejegyzésükben a sportegyesületi jelleg nincs feltüntetve, kezdeményezzék a nyilvántartásukat végző bíróságnál. A tét nem kicsi.

A SOSZ tudomására jutott, hogy a Fővárosi Főügyészség keresete alapján a Fővárosi Ítélőtábla egyik döntésével a bírói gyakorlat részévé tette az Országos Sportági Szakszövetségek egyesületi formában működő tagszervezeteik nyilvántartási revízióját. Ezen revízió során vizsgálják, hogy a sportegyesületek valóban a Sporttörvény (2004. évi I. Tv.) eltérő rendelkezései (16.§ (3) bekezdése szerint működnek és nyilvántartásukban a sportegyesületi jelleg kifejezettem fel van tüntetve.

Ennek azért van jelentősége, mert így lehet megkülönböztetni az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetve a Sporttörvény alapján létrehozott sportegyesületeket. A Sporttörvény szerint nyilvántartott sportegyesületeket többletjogok illetik és többletkötelezettséggel terheltek az alábbiak szerint.

„A sportegyesület

16. § (1) Sportegyesület – az e törvényben megállapított eltérésekkel – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.), illetve a Ptk. szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

(2) A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés műhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthető állami (önkormányzati) támogatásban.

(3) Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.

17. § (1) Sportegyesület:

a) közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót,

b) sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül.

(2) A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja.

(3) A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység:

a) a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg,

b) nevét, székhelyét, az ügyintéző és képviseleti szervének nevét a bíróság külön alszámon tartja nyilván.

(4) A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik.

(5) A sportegyesületre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait.

(6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.”

Az országos sportági szakszövetségeknek és sportági szövetségeknek viszont csak a Sporttörvény szerint létrehozott és a sportegyesületi jelleget bírósági nyilvántartásban is szerepeltető sportegyesületek lehetnek a tagjai, és közvetlenül is csak az ilyen sportegyesületek részesülhetnek állami támogatásban.

Mindezek alapján nyomatékosan ajánljuk a tagegyesületeink részére, hogy ne várják meg az ügyészi felszólítást és a kapcsolódó vizsgálatot, akinek a bejegyzésében a sportegyesületi jelleg nincs feltüntetve, az kezdeményezze ezt a nyilvántartását végző bíróságnál, a kapcsolódó formanyomtatvány kitöltésével. Felhívjuk a figyelmet, hogy a változásbejegyzési nyomtatványban nincs ilyen rubrika, de annak végére a Sporttörvény 16. § (3) bekezdése alapján a sportegyesületi jelleg kérése megjeleníthető. Ha ezzel eddig nem foglalkoztak, akkor feltehető, hogy az alapszabály módosítása is szükséges a fentiek alapján a Sporttörvény szerinti sportegyesületi jelleg megszerzéséhez.

Senkit ne vezessen félre az a körülmény, hogy a bejegyző végzésben vélhetően szerepel:, „Működési köre: sport, vagy a Társadalmi szervezet tevékenysége szerinti besorolása: sporttevékenység”, mert ezek az egyesületek ezzel együtt is csak az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti sportegyesületek. Mindezen felül a bírósági nyilvántartásban egy külön sorban szükséges annak feltüntetése is, hogy „a (sport)egyesület jellege: sportegyesület”.