A dopping újabb fejezete rázta meg a sportvilágot. Elsőként a szépségéért is kedvelt orosz teniszezőnő, Marija Sarapova állt a nyilvánosság elé a bejelentéssel: a januári ausztrál Openen pozitív lett a doppingtesztje, meldonium használatát mutatta ki. A lett fővárosban, Rigában kifejlesztett és gyártott, Mildronat nevű szívgyógyszer a balti államokban és Oroszországban terjedt el, de svéd sportolók is szedték. A doppingszakértő szerint a riói olimpián mégsem várható lebukáscunami, és nem csak azért, mert a már megfogottak eleve nem indulhatnak.

Idén már 99 sportoló bukott le meldonium használatával – jelentette be egy hónapja Ben Nichols, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) szóvivője. A véráramlást elősegítő szer az új, január 1-je óta érvényes tiltólistán szerepel, de ezt sokan figyelmen kívül hagyták, többek között az ötszörös Grand Slam-tornagyőztes, orosz teniszező Marija Sarapova. Ő maga állt először a nyilvánosság elé, és jelentette be, hogy a januári ausztrál nyílt bajnokságon elvégzett doppingvizsgálata pozitív eredményt hozott: meldonium jelenlétét mutatta ki a szervezetében.

Ben Nichols a 99 lebukott közül senkit nem nevesített, de azt már akkor is tudni lehetett, hogy oroszokon kívül ukránok, grúzok és svédek is érintettek. Többek között a női 1500 méteres síkfutás korábbi világbajnoka, az etióp születésű, de svéd színekben versenyző Abeba Aregawi, a grúzok olimpiai ezüstérmes birkózója, Davit Modzmanasvili, valamint az olimpiai és Európa-bajnok orosz jégtáncos, Jekatyerina Bobrova, illetve két gyorskorcsolyázó, a rövidpályás szakágban olimpiai bajnok Szemjon Jelisztratov és a nagypályán ötszörös világbajnok Pavel Kulizsnyikov is fennakadt a doppingvizsgálaton.

Azóta egyre bővül a névsor. Mi több, az egykori olimpiai és világbajnok Mihail Mamiasvili, az orosz birkózószövetség elnöke azt jelentette be: „Még az is előfordulhat, hogy egyetlen birkózónk sem indul Rióban”. Mert belső ellenőrzés eredményeként gyakorlatilag a válogatott zöme megbukott a doppingvizsgálaton. Persze, nem eszik olyan forrón a kását még Oroszországban sem, hiszen nagyon sok kiváló versenyzőjük van. Kvótájuk is van elég, hiszen a birkózásban az az országot illeti meg, nem az egyént, tehát ha olyan versenyző szerezte meg, aki azóta megbukott, más léphet a helyébe.

Ijesztő, de már az utánpótlás-korosztályok is érintettek. Ugyancsak orosz bejelentés, hogy az U18-as jégkorong-világbajnokságon az országot az U17-es válogatott képviseli, mert az egy évvel idősebbek legtöbbje szintén érintett a doppingügyben. Bár a használt szert a hivatalos közlemény nem nevezte meg.

A meldonium szívgyógyszerként – Mildronat néven – a balti államokban és Oroszországban terjedt el. Javítja a vérkeringést, miáltal növeli a sportoló fizikai és mentális terhelhetőségét is. Lerövidíti a regenerációs időt, s ekként is valóban kedvező lehet a hatása. Ugyanakkor egyes szakértők úgy tartják, pusztán placebo.

A lett fővárosban, Rigában kifejlesztett és gyártott, a helyi Grindeks nevű cég által forgalmazott gyógyszert az egykori Szovjetunió területén szedik előszeretettel. Egy tavalyi orosz felmérés szerint 4316 vizeletmintából 724 tartalmazott meldoniumot.

Első doppingvétség esetén legfeljebb négyéves eltiltás vár az érintettre, de a büntetési tételt jelentősen csökkenthetik, ha megállapítják, hogy nem teljesítményfokozás szándékával használta.

A dopping tehát újfent a világlapok, televíziós hírmagazinok, nagy internetes portálok vezető sztorija lett, s alig öt hónappal a riói olimpia kezdete előtt mindez arra figyelmeztet, hogy a brazil városban a monstre szöuli, de még inkább athéni lebuk(tat)ási hullámhoz hasonló fejleményekre lehet számítani.

A doppingszakértő Bakanek György ezt azonban cáfolja. Szerinte a doppingolás mindig a doppingellenőrzés előtt fog járni, nem is egy lépéssel, a „kokszolókat” ezért az igazi veszély csak a visszavonulásuk után fenyegeti. Egyfelől akkorra tehetik tönkre szervezetüket a kemikáliák, s betegedhetnek meg akár végzetesen is, másfelől a doppinglaboratóriumok ma már nyolc évre elraktározzák a levett mintákat, és ha ebben a nyolc évben ki tudnak fejleszteni olyan módszert, amellyel kimutatható a doppingszer jelenléte, akkor visszamenőleges hatállyal is felelősségre vonható a bűnös.

Ha azonban valós időben, nem pedig néhány éves csúszásban gondolkodunk, akkor földindulásszerű lebukásokra Rióban nem lehet számítani, és még csak véletlenül sem azért, mert mindenki tiszta lenne.

Fotó: A kiváló orosz teniszező, Marija Sarapova állt először a nyilvánosság elé, hogy meldoniummal bukott meg doppingteszten. Damian Dovarganes / AP

Írta: Sz. I.