Át-, illetve visszaalakulóban van a magyar sportirányítás. A Sporttörvény aktuális, parlamenti módosítása lényegében visszaállítja a 2012. évi állapotot, miután nem valósult meg az egycsatornás finanszírozási modell, hiszen azóta többféle támogatási forma lépett életbe. A tervezett változásokról a sajtó beszámolt. De az utánpótlás-nevelés gondozására létrehozandó, önálló helyettes államtitkárságról a legrészletesebben a terület szakportáljának, az Utanpotlassport.hu-nak a főszerkesztője, Bruckner Gábor kérdezte Szabó Tünde államtitkárt.

Noha egymás lábán tapostak a „vérszagra” gyűlő újságírók és operatőrök Borkai Zsolt sajtókonferenciáján, a jelentősen megkurtított feladatkörű MOB első embere nagyvonalú megértéssel fogadta, hogy a Sporttörvény parlament elé terjesztett módosító javaslata értelmében januártól az EMMI-hez kerül a jogosítványok zöme – kezdődik az Utanpotlassport.hu cikke. – Szabó Tünde államtitkárral így is, úgy is a jövőről beszéltünk: a fiatalok sportját érintő változásokról, a létrehozandó utánpótlás-nevelési helyettes államtitkárságról; arról, hogy jobb lesz-e tinédzser sportolónak, vele foglalkozó edzőnek lenni, mint volt mostanáig.”

Az írásból néhány részletet idézünk.

Ami a Balog Zoltán sportért felelős miniszter által benyújtott módosítás adminisztratív részét illeti: a januártól működő rendszer lényegében visszaállítja a Sporttörvény 2012. január elsejével hatályba lépett, nagy változtatása előtti állapotot. Az akkor a MOB tagozataivá alakított köztestületek a jövő év elejétől ismét a korábbi szervezeti formában működnek.
Szabó Tünde, az olimpiai ezüstérmes úszóból lett államtitkár érdeklődésünkre annyit mondott a döntés előzményeiről, hogy felülvizsgálták a sportirányítás eddigi rendszerét, és arra a következtetésre jutottak: az öt éve megálmodott, a MOB-ra bízott egycsatornás finanszírozási modell nem vált valóra. Elsősorban azért nem, mert azóta sokkal több támogatás került a magyar sportba (tao, kiemelt és „felzárkóztatási” sportágak), annyi szakmai és létesítményfejlesztési program indult el, hogy a projektek kényszerűen „több lábon álltak, állnak”.

Az államtitkár hozzátette azt is, hogy helyes volt a rendszer átalakításával megvárni az olimpiai ciklus végét, „mert ilyenkor időszerű áttekinteni és értékelni az időszak elvégzett feladatait”. Szabó Tünde úgy véli, a legfontosabb, hogy megvalósuljon az egyirányú és egycsatornás finanszírozási modell, a különféle területeket és programokat egyetlen intézmény felügyelje, működtesse és kontrollálja.

A feladatok között természetesen lesznek olyanok, amelyek prioritást élveznek, s az egyik – ha nem a legfontosabb – ilyen az önálló helyettes államtitkárságot kapó utánpótlás-nevelés ügye.
Bár a korábbi úszószövetségi főtitkár, majd alelnök nem árulta el, ki lesz az új szervezeti egység irányítója, annyit azért elmondott: „sportemberről” van szó.

Az államtitkárság kiemelt feladatnak tekinti a meglévő programok fokozottabb egymásra épülését. A Sport XXI-, a Héraklész-, a Bajnok- és a Csillag-programot folytatni kívánják, ám a korábbiaknál is több eredményt várnak azoktól. A Hold utcában rendkívül nagy reményeket fűznek az utánpótlás-nevelő edzők fokozottabb támogatásához. A hosszú ideje a hazai sportélet talán legneuralgikusabb pontjának mondható szakemberhiányra, a minőségi munkát végző trénereknek az optimálisnál jóval csekélyebb mennyiségére való tekintettel külön alap jön létre a trénerek munkájának megbecsülésére. „S abból a kiemelt edzői program tagjain és a Gerevich-ösztöndíjban részesülők mellett további kétszáz, fiatal sportolókkal foglalkozó szakember jut jelentős fizetéskiegészítéshez” – így az államtitkár.

A teljes cikket ITTtalálja meg.

Sz. I.