Túl a második szűrésen

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elfogadta Budapestnek a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésére benyújtott második körös pályázatát, és úgy döntött: februárban a magyar főváros benyújthatja a harmadik pályázati dossziéját is.

Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat vezetője az MTI-nek azt mondta, a NOB ezzel a döntéssel harmadszor is alkalmasnak minősítette Budapestet a nyári játékok megrendezésére.
A főváros a tavaly szeptemberi első körben, jelentkezésének elfogadásakor, majd az első pályázati forduló után is továbbjutott a versenyben. A pályázat vezetője szerint a NOB ezúttal is „tökéletesen alkalmas városnak” minősítette Budapestet, amely így „egyenrangú versenytársa a világ legismertebb városai közé tartozó Párizsnak és Los Angelesnek, s a magyar főváros egyenlő esélyekkel küzd vetélytársaival a 2024-es olimpia megrendezéséért zajló küzdelemben.”

Párizs és Los Angeles második körös pályázati anyagát is elfogadta a NOB.

Fürjes Balázs szerint minden magyar büszke lehet arra, „amit közösen elértünk”.
„Budapestet ma nagyon komolyan veszik a NOB-ban, ez nagyon komoly elismerés Magyarországnak, pozitív hír rólunk a nagyvilágban, de a pillanatnyi öröm után azonnal folytatni kell a kemény munkát” – jelentette ki a pályázat vezetője, s hozzátette: tíz hónap van még hátra a limai döntésig, ezt az időszakot alázattal és kitartással kell végigdolgozni.

„Ebben a versenyben Budapest az igazi alternatíva, a valódi lehetőség arra, hogy megmutassuk, az olimpia nem csak a világ legnagyobb és leggazdagabb városainak a kiváltsága. Közepes méretű város is képes kiváló játékokat rendezni takarékosan, ésszerű méretben, megtérülően, különleges hangulattal” –jelentette ki Fürjes, és példaként említette az 1992-ben „kirobbanó sikerrel” olimpiát rendezett Barcelonát, valamint korábbról Stockholmot, Helsinkit és Amszterdamot.

Csák János
Csák János

A NOB szeptemberben Limában dönt a 2024-es olimpia helyszínéről.

Nyilatkozott Csák János az InfoRádió Aréna című műsorában.

A címzetes egyetemi tanár, az olimpiai pályázat tiszteletbeli nagykövete szerint az elképzelés költségei már most is megtérülnek.
A jelenlegi számítások szerint a budapesti olimpia 700-800 milliárd forintba kerülne, ami a GDP 2,5 százalékát jelenti.
„Én nem is költségnek tekintem az olimpiát – mondta –, hanem beruházásnak abban az értelemben, hogy az olimpia révén bekerülünk egy olyan klubba, ilyen összetettségű verseny megrendezésével, amely után tulajdonképpen bármit megrendezhetünk.”