Egy ezüsttel és egy bronzzal Magyarország a 30. helyen végzett a Bahama-szigetekkel holtversenyben a londoni atlétikai világbajnokság éremtáblázatán. Baji Balázs (kiemelt fotónkon) 110 méteres gátfutásban harmadik lett, míg Márton Anita súlylökésben másodikként zárt.
„A sportágnak borzasztóan fontos, hogy a magyar csapat jól szerepelt a londoni atlétikai világbajnokságon, amelyen két érmet szerzett, s nyolcan végeztek a legjobb tizenhatban” – mondta Spiriev Attila, a szövetség sportigazgatója.
Az összegzésében kiemelte:
„Két dobogós helyezést elérni egy akkora országnak, mint Magyarország, már önmagában szép eredmény, ez negyedszer fordult elő a világbajnokságok történetében. „Ha ehhez hozzávesszük, hogy az ezüst- és bronzérem mellé van egy hatodik helyünk is, ez olyan eredmény, amilyet előre aláírtunk volna.”
Hozzátette, összesen nyolcan végeztek a legjobb 16 között, s ilyenre is régen akadt példa. „Onnan indultunk, hogy 2012-ben, amikor itt Londonban Pars Krisztián olimpiai bajnok lett, rajta kívül egy versenyzőnk sem került a tizenhatba. A közönségnek érthetően az érem számít, de hogy mennyien jutnak a tizenhat közé, az mutatja igazán egy sportág erejét” – fogalmazott.
Kiemelte, extra teljesítmény is akadt Baji Balázs révén, az ő bronzérmének az értékét mutatja, hogy 110 méter gáton eddig mindössze 12 ország szerzett érmet világbajnokságon, Európából pedig csak hat.
„Jó magyar csapat lesz Tokióra, de 2024-re is” – szögezte le Spiriev.
Eddig csak háromszor fordult elő a világbajnokságok történetében, legutóbb 2003-ban, hogy Magyarország két érmet nyerjen.
„Miközben persze ujjongunk, hogy várakozáson felül szerepelt a magyar csapat, azért igyekszem két lábbal a földön maradni, és nem azt hinni, hogy ezentúl minden világverseny biztosan ilyen lesz – mondta Gyulai Miklós, a szövetség elnöke. – Persze van rá esély, de ahhoz még többet kell dolgoznunk, mint eddig. Most lett meg igazán az eredménye a hosszú távú tervezésnek, úgy gondolom, a magyar atlétika él azzal a sohasem tapasztalt lehetőséggel és segítséggel, amit a kormánytól kap. De nem vagyunk az út végén, továbbra is igyekszünk úgy dolgozni, hogy otthon öröm legyen atlétikát nézni, és mi is lássuk azt, hogy az emberek annyira örülnek a sikereknek, mint most.”
Kérdés az elnöknek: a fiatalok hozták, amit tőlük vártak?
„Világbajnoki csapat összeállításában sok mindent figyelembe kell venni, például hogy a versenyző mikor teljesítette a szintet vagy milyen formában van. A gátfutó Kerekes Gréta és Kozák Luca a feltöltéssel került be a keretbe, és bár nem volt szintjük, meghívás révén megkapták a lehetőséget, hogy bizonyítsanak, a szövetség pedig ezt nem akarta megakadályozni. Bíztam bennük, mert jó versenyzők, és délelőtt, erős szembeszélben is hozták, amit tudnak. A kalapácsvető Halász Bence fináléja nekem azért ért rengeteget, mert ez a húszéves srác lehet az, aki a magyar kalapácsvetés gazdag hagyományait továbbviszi. De minden fiatallal elégedett vagyok, aki beleszagolhatott a felnőttvébé légkörébe.”
BUDAPEST MEGRENDEZNÉ A 2023-AS VÉBÉT
A Magyar Atlétikai Szövetség továbbra is hisz abban, hogy Budapest meg tudja rendezni a 2023-as világbajnokságot, és ennek érdekében folyamatosan egyeztet a nemzetközi szövetséggel. A vb helyszínét meghívásos pályázat útján jelölik ki, és mivel két év múlva Dohában, azt követően pedig az amerikai Eugene-ban tartják a vb-t, 2023-ban jó eséllyel európai városra esik a választás. Magyarországon nagy hagyománya van az atlétikai világversenyek rendezésének, viszont a szükséges infrastruktúra még nem áll rendelkezésre, ráadásul a rendezési költség is mintegy 12 milliárd forintot emésztene fel.
A szövetség főtitkára, Gyulai Márton optimista:
„A nemzetközi szövetségben nem árultak el túl sok titkot, szeretnék pontos piackutatásokat lefolytatva megnézni, hol lehet a legjobb helye a világbajnokságnak. Azt gondolom, hogy aki a televízió képernyőjén keresztül látta a londonit, és emlékszik az 1998-as budapesti Eb-re, az tudja, hogy legalább ilyen jó hangulatot tudnánk mi is teremteni.”
• Sz. I.
• Fotók: AFP
