Február 9-én kezdődik a dél-koreai Pjoncsangban a téli olimpia. Az már valószínűnek látszik, hogy orosz sportolók is indulhatnak, miközben Oroszország csapata nem vehet részt. Az első látásra igencsak tekervényes ügyről most honlapunk igyekszik– a lehetőség szerint – egyértelmű összefoglalót adni.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 25 orosz versenyzőt – bobost, szkeletonost, sífutót, gyorskorcsolyázót és sílövőt – tiltott el örökre az olimpiai játékoktól, továbbá megsemmisítette az előző olimpián, Szocsi elért eredményüket, doppingvétség miatt. Az oroszok 33 érmet szereztek, de utólag 11-től már megfosztották őket.

Az ügy hátterében a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság jelentése áll, mely az oroszok államilag támogatott, rendszerszintű doppingolását tárta fel. A jelentés szerint az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között harminc sportágban mintegy ezer sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el.

A 2014-es szocsi téli játékok doppingtesztjeinek felülvizsgálata után az olimpiákról kitiltott 25 orosz sportoló közül 22 a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordult. A lausanne-i székhelyű szervezet – mint közölte – a döntést még a téli olimpia rajtja előtt meghozza. Muszáj is, mert ha helyt ad bármelyik sportoló panaszának, az akár versenyezhet is Pjongcsangban, feltéve, hogy kvótát szerzett, és nevezik is. Más kérdés, hogy ki nevezi…

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának konszenzusos – de nem egyhangú – döntése alapján Oroszország csapata nem vehet részt a 2018-as pjongcsangi téli olimpián. A döntésre azt követően került sor, hogy a NOB-nak elkészített különböző jelentések egyértelműen megállapították, hogy Oroszországban a sportminisztérium vezetésével doppingoltak sportolókat.

A NOB bejelentése előtt kétféle forgatókönyvvel számoltak a szakértők, és az enyhébbik valósult meg. Ahogy például a legutóbbi atlétikai világbajnokságon, orosz sportolók indulatnak az olimpián is, orosz színek helyett az OAR (Olympic Athlete from Russia = orosz olimpiai sportoló) nevű csapatban, OAR országkód alatt. Ha aranyérmet nyernek, az olimpiai himnuszt játsszák el a tiszteletükre.

Az egyéni sportolók közül a NOB erre a célra létrehozott bizottsága dönti el, hogy kik szerepelhetnek Pjongcsangban, míg az olimpiára kvalifikált orosz csapatok, így a jégkorongozók és a női curlingesek is indulhatnak az OAR országkódot használva. Erre azért is volt szükség, mert az orosz elit jégkorongliga, a KHL vezetői már belengették, hogy az amerikai profiligához, az NHL-hez hasonlóan ők sem tartanak szünetet az olimpia alatt, és ők sem engedik el a válogatott játékosokat az ötkarikás eseményre, amivel a minden téli olimpián kiemelt fontosságú férfi jégkorongtornát junior-világbajnokság szintjére süllyesztenék. Egyelőre a KHL vezetése nem reagált az ország kitiltására, bár az nem éppen biztató, hogy a KHL elnökét is, Dmitrij Csernisenkót, a szocsi olimpia szervezőbizottságának vezetőjét visszahívták a 2022-es pekingi játékok koordinációs bizottságából.

Az igazi csavar azonban most következik: a NOB-határozat enyhítő pontjának alapján előfordulhat, hogy Oroszországot az olimpia közben visszahelyezik az aktív NOB-tagok közé, és a záróünnepségen az orosz zászló is szerepelhet, a versenyzők pedig orosz színekben vehetnek részt a ceremónián. Ehhez persze az kell, hogy a játékok ideje alatt ne történjen semmi, ami tovább inkriminálja az orosz sportolókat.

December 12-én, kedden tart ülést az Orosz Olimpiai Bizottság. Olimpiai gyűlésnek nevezik, amelyen a tervezett pjongcsangi csapat kerettagjai, a szövetségek vezetői szakemberei vesznek részt. Ott döntenek arról, hogy az orosz sportolók semleges indulóként részt vesznek-e a játékokon.
A parlamenti alsóház egyik alelnöke, Igor Lebegyev az Orosz Olimpiai Bizottság (OKR) felfüggesztése miatt a téli olimpia bojkottjára szólított fel, és megaláztatásról beszélt. „Oroszország nélkül ez nem olimpia lesz, mert Oroszország az egyik fő esélyes minden éremre, bármelyik sportágban” – jelentette ki. Az Eho Moszkvi nevű, rendszerkritikus rádió a hírösszefoglalójában emlékeztetett rá, hogy korábbi nyilatkozatában Vlagyimir Putyin elnök is megalázónak nevezte azt a lehetőséget, hogy Oroszországnak semleges lobogó alatt kelljen szerepelnie az olimpián.

Jelena Iszinbajeva kétszeres olimpiai rúdugróbajnok és háromszoros világbajnok, az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) ellenőrző tanácsának elnöke szerint Oroszország nélkül „sánta” lesz az olimpia. Mint mondta, a NOB döntése nem volt váratlan, ő mégis abban bízott, hogy a „tiszta” sportolóknak megengedik a saját zászló alatti szereplést. Pavel Kolobkov orosz sportminiszter egyelőre csak annyit mondott, hogy Oroszország várja azokat a hivatalos dokumentumokat, amelyek alapján a NOB végrehajtó bizottsága meghozta a döntését. Szavai szerint részletes kommentár csak a dokumentumok ismeretében adható.

Alekszandr Zsukov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke a NOB székhelyén, Lausanne-ban külön kiemelte, hogy a NOB visszavonja a szankciót, ha a pjongcsangi olimpiai orosz szabálysértések nélkül zajlik le. Az Interfax hírügynökség jelenése szerint Zsukov bocsánatot kért a NOB-tól a doppingellenes előírások megsértéséért.

Bármilyen intézkedés előtt Oroszország először körültekintően elemzi a NOB döntését – közölte a Kreml. Dmitrij Peskov szóvivő újságíróknak nyilatkozva megismételte a korábbi mondatait, amelyek szerint Oroszország most elsősorban arra törekszik, hogy megvédje sportolói érdekeit, továbbá fenntartsa kapcsolatát a NOB-bal. Ahogy fogalmazott, félre kell tenni az érzelmeket, és a helyzet komoly elemzést igényel.

„Ha önök bojkottra szólítanak fel, akkor arra szólítanak fel, hogy Oroszország kilépjen az olimpiai mozgalomból. Éppen ez az, amit az ellenségünk akar. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy támogassuk azt a döntést, amelyet a sportolóink meghoznak” – üzent a harcias politikusoknak Alekszandr Zsukov, az olimpiai bizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy szabad a választás, minden sportolónak magának kell meghoznia a döntést az indulásról, és megengedhetetlennek nevezte az orosz versenyzők olimpiai távolmaradását követelő felszólításokat.

A bírálatokra reagálva, amelyeket amiatt kapott, hogy bocsánatot kért a NOB-tól a doppingellenes szabályok megsértése miatt, Zsukov kijelentette: „Sajnos, az inkriminált laboratórium nem a Marson volt, hanem nálunk. Kolosszális kárt okozott az olimpiai mozgalomnak és az összes sportolónknak. Az olimpiai bizottságunknak nincs köze a doppingoláshoz, de bocsánatot kértem, mert túl kell élnünk ezt a nehéz helyzetet.”

• Szekeres István összeállítása
• Fotó: internet