Közös sajtótájékoztatót tartott dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és dr. Deutsch Tamás a Sportegyesületek Országos Szövetsége elnöke az augusztus végén meghirdetésre kerülő HISZEK Benned Sport Programról.
A SOSZ elnökét kérdeztük az induló Program részleteiről.
– Hogyha azt mondom, hogy Hiszek Benned Sport Program: önnek mi az első gondolata?
– Ez egy átfogó a megyei jogú városok szabadidősporttevékenységét segítő programelemmel, illetve ugyancsak a szabadidősporttevékenységet segítő programelemmel rendelkező programja a sportkormányzatnak, aminek az én szempontomból, mint a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke az a második programeleme a legfontosabb, ami lehetőséget teremt a kis és közepes egyesületek tevékenységének a támogatására. 2016 végén jelent meg az első programjelentkezési felhívás, amikor 150 millió forintra pályázhattak az sportszervezetek, 2017 végén a második pályázati felhíváson újabb 150 millió forintra, tehát összesen 300 millió forintnyi támogatás már eljutott a magyar kis és közepes sportszervezetekhez és most, augusztus végén-szeptember elején jelent meg a harmadik üteme a programnak, immár 200 millió forintra pályázhatnak október elsejéig a kis és közepes hazai sportszervezetek. Az az egyesület minősül kis és közepes egyesületnek, amelyeknek az igazolt sportolói létszáma nem haladja meg az 1000 főt és bármilyen bevétele nem haladja meg az 500 millió forintot. A pályázat határideje október elseje, miután feldolgozzuk a beérkezett programokat, így még idén a támogatáshoz juthatnak a támogatásra ítélt sportszervezetek. Összességében ez azt jelenti, hogy két év alatt, 2016 végétől-2017 elejétől számolva most 2018 végéig-2019 elejéig fél milliárd (500 millió) forintot tudtunk a kis és közepes egyesületek számára fordítani. Ezt azért mondom büszkén, mert amikor 2015 decemberében megválasztottak a Sportegyesületek Országos Szövetsége elnökének, ez volt az első számú eleme a programomnak, hogy abban a bővülő sportfinanszírozási rendszerben, ami 2010 óta érvényesül Magyarországon. A kis és közepes sportegyesületek még nem részesei ennek a támogatási rendszernek, ők nem érzik még közvetlenül a sportra fordított források bővülését, ezért egy kis és közepes egyesület támogatási programot kell elindítani. Egy év szakmai munkáját 2015 végétől-2016 elejétől 2016 végéig sikerül kidolgozni az államtitkársággal és a sportállamtitkársággal közösen, amely azóta működik.
– Mik az elvárások a kis és közepes egyesületekkel kapcsolatban?
– Velük szemben nem elvárásokat kell megfogalmazni, hiszen vannak céljaik és ez a pályázati lehetőség segíti a céljaikat elérni, a cél pedig az, hogy minél több fiatal sportolhasson és minél színvonalasabb legyen az utánpótlást nevelő munkájuk. Ez, a két év alatt a kis és közepes egyesületekhez eljutó 500 millió forint segít abban, hogy személyi ráfordításokra, tehát hogy meg tudják fizetni az edzőket, valamint, hogy új sporteszközöket tudjanak vásárolni, tehát a kis és közepes sportegyesületekben is korszerű sporteszközök álljanak a fiatalok rendelkezésre, vagy akár sportlétesítmények bérlésére. Egy kis tornaterem helyett egy nagyobb létesítményt bérelhessenek, vagy akár egy-két pályányi uszodabérlet helyett egy harmadik vagy egy negyedik sávot is tudjanak bérelni és végül, de nem utolsó sorban az edzőtáborok és a versenyeztetés. Különböző korosztályokban, a 6-7-8-9 évesektől kezdve a 12-14 éves korú utánpótlásversenyzőket minél jobb körülmények között tudják versenyeztetni és segíteni a versenyeken indulást, valamint mind Magyarországon, mind külföldön edzőtáborokat tudjanak megszervezni. Én úgy gondolom, hogy az áttöréstől még messze vagyunk, de elindult végre valami. Ha ezt a támogatási programot folytatni tudjuk, amire jó esély van, akkor a kis és közepes sportegyesületek is végre megtapasztalhatják egyre nagyobb számban, hogy nagyobb és bővebb források állnak rendelkezésre és könnyebb az ő tevékenységük, azaz sokkal több támogatáshoz tudnak jutni.
– Említette, hogy már megvannak itt a jövő olimpiai bajnokai, kikre gondol?
– Ha tudnám a nevüket, akkor rögtön edzőnek állnék. Valóban ez egy régi mániám, hisz sokszor el szoktam ezt mondani. Hogy 2032-ben vagy 2036-ban hol lesznek a nyári olimpiai játékok, azt nem lehet tudni, hisz a NOB még nem döntött a rendező városok sorsáról. Abban biztosak lehetünk, hogy a jelen pillanathoz képest a két említett olimpia közül a 2036-os majd magyar színekben a dobogó legmagasabb fokára álló, vagy ezüst/bronzérmes, akár helyezést elérő összes sportoló már itt van köztünk és megszülettek. 2018-at írunk, a most született gyermekek 2036-ban lesznek 18 évesek.
Viszonylag kevés esélyt látok, hogy akkor a 18 évnél fiatalabbak lennének a magyar olimpiai bajnokok, hiszen a 20-as de akár a 30-as éveit járó sportolók érik el az olimpiai bajnoki címet átlagban, de köztünk vannak, meg kell őket találni minél előbb 4-5-6-7-8-9 éves korban meg kell őket találni, valamint sportolási lehetőséget kell kínálni számukra az egyesületeknek, akiknek a legtehetségesebbeket ki kell választaniuk és az egyébként jól működő Magyar Tehetséggondozó Rendszerben megadni azokat a feltételeket, amivel a legnagyszerűbb eredményeket tudják elérni. Azt gondolom, hogy időben léptünk, hiszen az egyesületeknek a jelentősége az, hogy mindenki egyesületben kezdjen el sportolni. Persze utána a sportági szakszövetség, amikor korosztályos, vagy felnőtt válogatott lesz nagyrészt átvállalja a felkészülésének és a versenyzésének a költségeit és az anyagi terheit. A MOB és a kormányzat segít, de egyetlen gyerek sem az adott sportág szakszövetségénél vagy a MOB-nál, vagy a Paralimpiai Bizottságnál kezd el sportolni, hanem egyesületben. Nagy, közepes és kisegyesületek, fővárosi kisegyesületek vagy kis falusi egyesületek tevékenységeit segítjük, valamint azt, hogy minél jobb körülmények között tudjanak a gyerekek sportolni. Persze aki nem lesz olimpiai bajnok, az is egészségesen tudjon felnőni és a sport a szenvedélyévé váljon és egyébként megteremtjük annak a feltételeit, hogy minél több tehetséges gyerek közül tudjuk a 18-20 év múlva esedékes olimpiák magyar győztesét kiválasztani.
Viszonylag kevés esélyt látok, hogy akkor a 18 évnél fiatalabbak lennének a magyar olimpiai bajnokok, hiszen a 20-as de akár a 30-as éveit járó sportolók érik el az olimpiai bajnoki címet átlagban, de köztünk vannak, meg kell őket találni minél előbb 4-5-6-7-8-9 éves korban meg kell őket találni, valamint sportolási lehetőséget kell kínálni számukra az egyesületeknek, akiknek a legtehetségesebbeket ki kell választaniuk és az egyébként jól működő Magyar Tehetséggondozó Rendszerben megadni azokat a feltételeket, amivel a legnagyszerűbb eredményeket tudják elérni. Azt gondolom, hogy időben léptünk, hiszen az egyesületeknek a jelentősége az, hogy mindenki egyesületben kezdjen el sportolni. Persze utána a sportági szakszövetség, amikor korosztályos, vagy felnőtt válogatott lesz nagyrészt átvállalja a felkészülésének és a versenyzésének a költségeit és az anyagi terheit. A MOB és a kormányzat segít, de egyetlen gyerek sem az adott sportág szakszövetségénél vagy a MOB-nál, vagy a Paralimpiai Bizottságnál kezd el sportolni, hanem egyesületben. Nagy, közepes és kisegyesületek, fővárosi kisegyesületek vagy kis falusi egyesületek tevékenységeit segítjük, valamint azt, hogy minél jobb körülmények között tudjanak a gyerekek sportolni. Persze aki nem lesz olimpiai bajnok, az is egészségesen tudjon felnőni és a sport a szenvedélyévé váljon és egyébként megteremtjük annak a feltételeit, hogy minél több tehetséges gyerek közül tudjuk a 18-20 év múlva esedékes olimpiák magyar győztesét kiválasztani.