Vári Attila az új elnök

A Magyar Vízilabda Szövetség új elnöke Vári Attila lett, miután egyhangú többséggel választották meg a küldöttek. A szavazást követően kérdeztük a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázót.

Vári Attila életében melyik a legjelentősebb esemény az életében? Amikor 2000-ben Sydney-ben, 2004-ben Athénban olimpiai bajnok lett vagy a mostani, amikor a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke lett?

Mindegyik esemény fontos a számomra, de talán kiemelkedik, amikor először nyertünk Brandi kupát nagyon fiatalon. Nekem az volt az első olyan esemény, amely melengeti a szívem. Kicsit nagyképűen hangzik, de nekem nehezebb volt Magyar bajnokságot nyerni, mint olimpiát, mert hamarabb lettem olimpiai bajnok, mint magyar bajnok. Ez is azt fém jelzi, hogy mennyire erős a honi mezőny. Nincsenek kedvenc eseményeim csak szép aranyérmek, amelyekből mindig erőt tudok meríteni a mindennapokban.

A vízilabda csapatsportág, ahol együtt harcoltak a sikerért, most viszont hogy elnök lett, egyedül kell helytállnia. Ez egy egészen más feladat, óriási felelősséggel.

Ez így van, de a felelősség nemcsak egy személyben a mindenkori elnöké, hanem az egyesületeké és a szövetség munkatársaié is. Együttesen kell dolgoznunk. Minden támogatást megadunk a kluboknak, nekünk ez a feladatunk és így juthatunk mindig előrébb, ami a tudásalapú vízilabdát jelenti.

A prioritás a tudásalapú vízilabda, de ez mit jelent pontosan?

Meg kell újítanunk az utánpótlásképzést. Nemzetközi viszonylatban, más sportágakban már jól bevált módszereket kell átvennünk, hogy sokkal tudatosabban készüljenek sportolóink az eseményekre. Különböző edzésmódszereket kell beépítenünk a magyar vízilabdába.

Mi az, amit le kell cserélni a magyar vízilabdában vagy teljesen el kell felejteni?

Szerintem sok minden hozzátartozik a sportágunkhoz a különböző edzésmódszerekhez, semmit nem kell lecserélni vagy elfelejteni. Azt viszont figyelembe kell vennünk, ha nemzetközileg szabályváltoztatás történik, akkor ahhoz alkalmazkodnunk kell, ami mindenre kihat a sportágon belül. Olyan irányvonalakat kell szemelőt tartanunk, amellyel a vízilabdánk interaktívabbá válik. A változások kapcsán csak egyet említek: eddig 13 fős volt egy válogatott, most 11 fő áll majd a rendelkezésre. Ezt is meg kell oldanunk a jövőben.

Úgy értelmezem, amit mond, hogy itt az edzőket kell napról-napra felkészíteni a változásokra ás új metodikákat és módszereket kell bevezetni.

Igen. 2010 óta 4000 főről 7000-re nőtt az igazolt versenyzők száma, tehát az edzőknél is meg kell emelni a számot. Ez ugyanúgy van, mint a gyerekeknél, tehát egyik napról a másikra nem lehet kinevelni a legjobbakat. Hosszú idő szükségeltetik mindehhez.

Gerendás György mondta egykoron, hogy a gyerekek már az első edzésen Hosnyánszky-féle csavarokat szeretnék megtanulni és hiányoznak az alapok. Mennyire problémás az utánpótlás helyzete nálunk?

Nem problémás, csak változik a világ. A számtalan mobiltelefonnak köszönhetően, rendkívül sok adathalmazhoz jutnak hozzá, amivel hirtelen nem tudnak mit kezdeni. Azt minden gyereknek el kell fogadnia, hogy csak alázatos és irgalmatlan mennyiségű munkával lehet a taktikát, dobásokat megtanulni. Edzésekre kell járni iskola előtt és után. Fontos, hogy az intézményekkel jó kapcsolatot építsenek ki a klubok, mert csak magas intelligenciájú sportolók tudnak sikereket elérni. tudomásul kell venni, hogy a mérkőzések végén minden az agyban dől el.

Pécsett az egyik legnagyobb sportszervezet vezetője is. Ezen munkáját megtartja?

Van a munkám és a szerelmem. Pécsett van a munkám, a szerelmem pedig a vízilabda. Úgy gondolom a kettőt lehet együtt végezni.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt/forrás