CÍM

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.

TELEFON

+36 1 460 6810

E-MAIL

sosziroda@sosz.hu

Orosz Pál: Kasztrendszer van az európai futballban, borzasztó nehéz kitörni

OroszPal629

Szükség volt az európai klubfutball átalakítására, és habár nem teljesen ezt a formát támogatta, végső soron pozitív hatással lehet a Ferencvárosra és a magyar labdarúgásra a 2021-től induló harmadik kupasorozat, az Európa-konferencialiga bevezetése – Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója, a zöld-fehérek képviselője az Európai Klubszövetségben a Nemzeti Sport Online-nak adott interjúban beszélt a reformhoz vezető folyamatról, a klub idei EL-szereplésének pozitív hatásairól, a nagyok „játszmájáról” és a magyar klubok számára reálisan elérhető nemzetközi célokról is.

A Nemzeti Sport Online is részt vett az ősszel rendezett World Football Summiton, a futballvilág egyik legfontosabb üzleti seregszemléjén, ahol Charlie Marshall, az ECA (Európai Klubszövetség) vezérigazgatójának előadását is végighallgattuk.

Marshall elsősorban gazdasági szempontból közelítette meg az európai klubfutball előtt álló kihívásokat. Szerinte túl sok klub és ország számára ér véget már júliusban vagy augusztusban az európai „kaland”, ezért a csoportkörbe jutás lehetőségének kibővítése elengedhetetlen volt a sportág jövője szempontjából. Az ECA már 2017-ben elkezdte az előkészítő munkát, és végül egy „háromsávos” megoldás mellett döntött, melynek lényege, hogy a Bajnokok Ligája 32 csapatos marad, az eddig 48 csapatos Európa Ligát 32-re szűkítik, és létrejön egy új, harmadik kupasorozat, amelynek csoportköre ugyancsak 32 csapat kvalifikálhat majd.

A versenysorozat nevén kívül (Európa-konferencialiga) Marshall nem árult el sok konkrétumot a hallgatóságnak, ezért az előkészületi bizottságban aktív szerepet vállaló Ferencváros vezérigazgatóját, Orosz Pált kérdeztük a részletekről, és az újítás várható hatásairól.

A FRADI ÉS AZ ECA SZEREPE AZ ÚJ KUPASOROZAT LÉTREHOZÁSÁBAN

– Az UEFA hivatalosan 2018 év végén jelentette be az európai kupasorozatok átalakításáról szóló döntését, de az előkészítő munka valójában már sokkal hamarabb kezdődött. A Ferencváros ebben a munkacsoportban formális szerepet is kapott, így első kézből szerezhetett információt a tervekről. Hogyan zajlott ez a folyamat?
– Nagy megtiszteltetésként fogadtuk az ECA felkérését, hogy részt vegyünk ebben a fontos döntés-előkészítő szakaszban – válaszolta az NSO-nak Orosz Pál. – Olyan klubokkal dolgoztunk együtt, mint az Ajax, az AS Roma, a Celtic, a Rapid Wien, a varsói Legia, vagy a Monaco. Az egésznek az volt a felütése, hogy kezdjünk el közösen gondolkodni arról, hogy a 2021–2024-es ciklusra hogyan lehetne nyitottabbá, több csapat és több ország számára elérhetőbbé tenni az európai kupasorozatok csoportkörét. Az ECA-n belül szubdivíziókra vannak osztva a klubok, a jelenlegi eredményeink alapján mi a négyes csoportba vagyunk besorolva, és a HJK Helsinkivel közösen képviseltük az ide tartozó klubok álláspontját.

– Miért volt szükség erre a reformra? Mi a gond a jelenlegi felosztással?
– Egy kicsit távolabbról indítanék, hogy pontosabban ráláthassunk az európai klubfutballra. A múltban volt egy jól működő rendszer, a BEK, KEK, UEFA-kupa triumvirátus, mindegyik önálló identitással, presztízzsel. Akkor még nem volt akkora különbség az európai klubok között. Édesapámék a Fradival még megnyerték a VVK-t, amiből később az UEFA-kupa, majd az Európa-liga kialakult. Amíg élt és velünk volt, nagyon sokat beszélgettem vele arról, hogy hogyan tudott egy Ferencváros az élen végezni egy komoly nemzetközi kupasorozatban, hiszen a mai körülmények között ez teljességgel elképzelhetetlen. Abban az időben azonban a rendszerből való kitörési lehetőség volt a VVK-ban való szereplés. Kicsit többet lehetett utazni, kevesebbet kellett várni egy lakásra, autóra, és ez motiválta a sportolókat arra, hogy kiugró teljesítményt nyújtsanak. Emellett nagyjából hasonló háttere volt az európai kluboknak. Genetikailag nem vagyunk ügyetlenek a labdajátékokhoz, megvolt az extra motiváció, és akkor a futball még kevésbé volt üzlet. Meg lehetett csinálni.

A LEMARADÁS TÖRTÉNELMI OKAI ÉS A 64 CSAPATOS EL-TERV

– Aztán elkezdett nyílni az a bizonyos olló a nagy klubok és a többiek között…
– Az 1960-as évek vége felé, amikor nálunk még tombolt a kommunizmus, a nyugati piacgazdaságokban a jó szemű szakemberek felismerték azt, hogy a labdarúgás nemcsak a sportok között kiemelkedően népszerű, hanem egy szórakoztatóipari üzletág is. Kiválasztották azokat a klubokat, amelyek nagy tömegbázissal rendelkeztek, és elkezdték azokat piaci alapon fejleszteni, befektetni, márkaként kezelni. És igen, egyre nőtt a különbség, hiszen itt Magyarországon mindez megmaradt sportnak. Olyan szinten elléptek tőlünk, hogy ha lenéznek, mi nem látszunk. Ekkora lett a differencia. 1965-ben Torinóban Fenyvesi góljával 1–0-ra megvertük a Juventust a VVK-döntőben. Ma már ez lehetetlen, mert közben mögé rakták azt a marketing, sportszakmai, infrastrukturális, financiális hátteret, ami miatt a Juventus már egy globális jelenség, és egy számunkra nem utolérhető szinten van. Tudomásul kell venni, hogy ilyen szempontból „elüzletiesedett” a labdarúgás.

AZ ECA FELADATA KLUBSZINTEN
Az Európai Klubszövetség, angolul European Club Association az európai klubcsapatok gazdasági és érdekvédelmi szervezete, melybe jelenleg 54 tagország 232 klubcsapata tartozik. Feladata az európai labdarúgás alapelveinek támogatása, valamint az UEFA döntéshozatalainak elősegítése a közös tanácskozásokon. Jelenlegi elnöke Andrea Agnelli, a Juventus vezére. Magyarországról a Ferencváros, a Budapest Honvéd, a MOL Fehérvár és a DVSC az ECA négyes szubdivíziójának tagja.
– Ebben az üzletben kínálnának most jobb feltételeket a kisebb kluboknak, hiszen az eddigi 80 helyett 96 csoportkörös helyet tettek elérhetővé a reformmal. Milyen álláspontot képviselt a Ferencváros és a négyes szubdivízió a tárgyalások során?
– Számomra ideális minta a KEK, BEK, UEFA-kupa, mert mindháromnak volt rangja. A később megalakult Bajnokok Ligája a „prémium termék”, ami nekünk érinthetetlen történet, igazából arra vártunk javaslatot, hogy az Európa-ligát hogyan lehetne átalakítani. A harmadik és negyedik szubdivízió képviselői mindenképpen azt szorgalmazták, hogy ha van már egy kész márkánk, akkor azt húzzuk fel, vagyis bővítsük az El-t hatvannégy csapatosra a jelenlegi negyvennyolcról. Maradjanak meg a négyes csoportok, hogy ne fordulhassanak elő úgynevezett „dead match”-ek, vagyis tét nélküli találkozók, de legyen nyitva további klubok és országok felé is. Ez volt a kiindulópont – és 2017 végétől erről tárgyaltunk.

– Ehhez képest egy évvel később egy teljesen más koncepciót jelentettek be.
– Közben az UEFA reklámügynöksége is dolgozott a kérdésen. A vizsgálataik eredménye azt mutatta, hogy pénzügyileg nem ez lenne a megfelelő lépés. A végső következtetésük az volt, hogy az El sportszakmailag „felhígulna”, és kevésbé lehetne értékesíteni a közvetítési vagy a szponzorációs piacon. Elkezdtek érveli egy harmadik, ugyancsak 32 csapatos versenysorozat mellett. Az ötletüket végighallgatva azt mondtuk, hogy ez egyrészt jó nekünk, hiszen több csapat tud eljutni a csoportkörig, de azt is látni kell, hogy jelentősen szűkülnek az esélyek a BL-be és az El-be jutásra. A reform értelmében ugyanis az UEFA-együtthatók alapján megállapított első 15 bajnokságból töltik fel nagyrészt a helyeket. Tőlük lefelé a második helyezettek és a kupagyőztesek már csak a Konferencialigában tudnak elindulni, és egyedül a bajnokoknak van lehetősége a több pénzzel és presztízzsel rendelkező másik két sorozatba kvalifikálni. A harmadik sorozat akkor még Európa-liga kettő munkanéven futott, ami egyáltalán nem tetszett, hiszen ez egy degradáló elnevezés, azt érzékelteti, hogy kevesebb, rosszabb, mint a „testvére”. Kijelentettük, hogy abban az esetben elfogadható a tervezet, ha a harmadik versenysorozat is egy teljesen önálló identitást kap, hogy fel lehessen építeni önálló márkaként.

FELÉRTÉKELŐDIK A HAZAI BAJNOKI CÍM; KULCSKÉRDÉS A PÉNZDÍJ

– Ez lett az Európa-konferencialiga, melynek nevét mindössze két hónapja jelentették be. 2021-ben indul, de még mindig keveset tudni róla. Hol tart jelenleg a folyamat, mit kommunikál az UEFA a klubok felé? Részt vesz a Ferencváros a kupasorozat részleteinek kialakításában?
– Jelen pillanatban is dolgoznak a különböző munkacsoportok a sorozat pénzügyi és sportszakmai hátterén. Ebben mi már nem vagyunk benne. Egyelőre kevés konkrétumról tájékoztattak minket, ami egyrészt helyes, hiszen addig ne tegyenek felelőtlen bejelentéseket, amíg nincsenek lezárva az üzletek a háttérben. Ugyanakkor jó lenne többet tudni a tervekről, hiszen az európai klubcsapatok többsége érintett ebben. Negyven tagországról van szó, akiknek a második helyezettjei és kupagyőztesei csak itt indulhatnak. Jelen pillanatban – nem hivatalosan – arról hallottam, hogy az Európa-liga és a Konferencialiga a pénzdíjakat tekintve közel lesz egymáshoz. Nem lesz olyan mértékű különbség, mint az El és a BL között. Ha valóban így lesz, és a koefficienseket is lehet gyűjteni, akkor ez a Fradinak és a magyar csapatoknak egy nagyon kedvező felállás lehet. Hiszen ha oda jutunk be, viszonylag könnyebben elérhetünk akár a későbbi szakaszokba is, így még több európai kupameccset játszhatunk, és közben pénzügyileg is jól járhatunk.

– Tehát ha pénzügyileg és sportszakmailag is egy „vállalható” csomagot mutat be az UEFA és az ECA az előkészítő folyamat végén, akkor a Konferencialiga akár még egy sikertörténet is lehet a magyar, és a hozzánk hasonló kisebb országok futballklubjai számára?
– Nem szabad pálcát törni valami felett, amiről még nem tudjuk pontosan, hogyan működik majd a gyakorlatban. Az nagyon fontos, hogy csoportkört játszhassunk, hiszen a játékosok és a klub értékét is pozitívan befolyásolja, ha európai szinten is meg tudjuk mutatni magunkat. Vagyis a Konferencialiga jó lehetőség lehet nekünk. Nyilvánvaló, hogy az ilyen találkozókat több megfigyelő követi, ha a futballisták jól játszanak, felmegy az értékük, és jobb áron tudjuk őket értékesíteni, ha erre kerül sor. Ez nemcsak ránk, mindenkire vonatkozik. A szurkolók számára is fontos, hogy csoportkörben szerepeljünk. A hazai bajnokság az elsődleges, de egy nemzetközi meccs mindig „hab a tortán”. Erre bizonyíték, hogy idén az első selejtezőkörtől kezdve végig közel telt házas meccseket játszottunk. Az emberek igénylik ezeket a megmérettetéseket, fontos hogy ott is sikereket érjünk el. A moszkvai győzelemnek is köszönhetően teljesen más hangulatban telnek a mindennapjaink, és ez sokat számít a klubnak, a játékosoknak, a szurkolóknak is.

– A Konferencialigában ugyanakkor valószínűleg sosem lesz lehetőség találkozni olyan nagyágyúkkal, mint a Real Madrid, a Barcelona vagy a már említett Juventus. Ezek a csapatok tulajdonképpen szinte hermetikusan elzárják magukat a kisebb országok klubjai elől.

A LEGTÖBB ORSZÁGBAN CSAK A BAJNOKNAK KEDVEZ AZ ÁTALAKÍTÁS
Az eddigi 80 helyett 96 csapat érheti el a csoportkört 2021-től: ez az európai kupasorozatok változtatásának legfőbb eredménye. Az Európa-liga 32 csapatosra szűkítése viszont azt jelenti, hogy az eddigieknél is nehezebb lesz bejutni oda a kisebb bajnokságokból. A kvótatáblázat alapján az Európa-liga selejtezőjében alanyi jogon csak a legjobb 15 bajnokság képviselői indulhatnak, illetve a Bajnokok Ligája selejtezőjéből kiesők csatlakoznak a sorozathoz. Onnan sem mindenki, a BL-selejtező első fordulójában búcsúzók csak a harmadik számú sorozat, az Európa konferencia-liga selejtezőjébe jutnak be. Az UEFA klubrangsorában a 16. és rosszabb helyen álló országok csapatai a harmadik számú sorozat selejtezőjében indulnak. Magyarország jelen állás szerint a rangsor 33. helyén áll, azaz a mindenkori bajnokot kivéve három csapatunk a harmadik számú sorozat első selejtezőkörétől érdekelt lesz. Vagyis csapatainknak továbbra is nagyon korán fog kezdődni az európai idény. A magyar klubok indulási feltételeiről írt cikkünket itt találja.
– Tudomásul kell venni, hogy a topbajnokságban lévő csapatoknak a BL a prioritás. Ők arra fognak koncentrálni, hiszen a mi szemünkkel nézve óriási anyagi forrásokat tudnak ott szerezni. A reform hozadéka lesz az is, hogy jelentősen megnő majd a nemzeti bajnoki cím értéke, hiszen a „Champions Path” megmarad. Bajnokként a Bajnokok Ligája selejtezőkörében indulsz, ha kiesel, mész tovább az EL-be, ha onnan is kiesel, akkor még mindig próbálkozhatsz a Konferencialigában. Ez azt jelenti, hogy sokkal nagyobb eséllyel játszhatsz valahol csoportkört bajnokként, mint kupagyőztesként vagy második helyezettként. Arról nem is beszélve, hogy a top tizenöt koefficienssel rendelkező bajnokság után 2021-től negyven országból csakis a bajnok juthat be a BL-be.

– A BL tehát még inkább a „nagyok” játszótere lesz. Nem viszi el a teljes rivaldafényt az EL és a Konferencia Liga elől? Hogyan lehet eladni a két kisebb sorozatot a szponzoroknak és a médiának? Milyen vállalatokat érdekelhet egy ilyen új formátum?
– Tekintettel arra, hogy az egészet csomagban értékesítik, ez a feladat szerintem viszonylag könnyen megoldható. A három sorozat értékesítése ugyanannál az ügynökségnél van. A kérdés az, hogy mennyire lesz motivált ez az ügynökség. Remélem, hogy nagyon, és jó csomagokat fog elérni a Konferencialigánál is szponzorációs szempontból. Mert később ebből és a közvetítési jogokból származó bevételekből lehet pénzdíjakat osztani a klubok felé. Nem szabad, hogy olyan óriási különbség alakuljon ki az új sorozat és az El között, mint amit most lehet tapasztalni a BL és az El esetében.

 

„EGY ÉVBEN NEM LEHET HAT MU–REAL MECCSET RENDEZNI”

– A BL „bezárásában” közrejátszik az is, hogy az UEFA az NFL-t és az NBA-t tekinti riválisának a globális figyelemért, a rajongókért és a bevételekért folyó versenyben. Nem is beszélve a tágabb értelemben vett szórakoztatóiparról, vagyis a pályán kívüli csata folyamatosan fokozódik. Ebből a szempontból érthető az elitista szemlélet és az egyenlőtlenség. Meddig lehet fenntartani az európai futball vezető szerepét a sportban?
– Az UEFA-t vehetjük egy multinacionális cégnek is. Vannak prémium, és „mainstream” termékei. Le kell fedniük az egész piacot, és a szponzorokat is ki kell szolgálniuk. Teljesen természetes, hogy különböző szintre tesznek versenysorozatokat, ez ilyen szempontból nagyon jó gondolkodás a részükről. Hogy mit, kit tekintenek versenytársnak, azt nem tudom pontosan. A lényeg az, hogy ha a Bajnokok Ligája teljesen „elitista” is, az El és az új sorozat maradjon elérhető a kisebbeknek is, és ne legyen közöttük óriási szakadék. Adjanak nekik más arculatot, más pozicionálást, sztorit, de az El-t ne vigyék el teljesen a BL felé.

– A FIFA is irigykedve szemléli a Bajnokok Ligája sikerét, legfőképpen a klubok versengésének pénztermelő hatását. Nagyon úgy tűnik, hogy hamarosan jön a kibővített FIFA-klubvilágbajnokság. Nem feltétlenül a sportszakmai értéke miatt, és legkevésbé sem a játékosok örömére… Van létjogosultsága egy ilyen formátumnak a közeljövőben?
– Ez sajnos már nem a mi nem a mi szintünkön folyó történet. A FIFA és az UEFA ügye, egy teljesen más platform. A nemzetközi labdarúgásban óriási pénz van. Láthatjuk azt, hogy itt nagyon dolgozik a sportpolitika is. Vannak olyan klubok, márkák, amelyek a legvonzóbbak mindenki számára. Velük próbálnak valamit kezdeni, hiszen a versenyeztetésükből sokkal könnyebb pénzt generálni a tévés jogdíjak, szponzorok, szurkolók kapcsán. Persze ez véges, egy évben nem lehet hat Manchester United–Real Madrid meccset rendezni, hiszen az hosszútávon nagyon hamar tönkretenné az érdeklődést, és az egész labdarúgást. A futball nem erről szól.

– Érdekes, hogy pontosan a sportág legfőbb irányító szervei becsülik alá ezt a kockázatot.
– Az ECA bizottsági munka során az egyik felszólalásomban arra mutattam rá, hogy mi futballklubok vagyunk, azért létezünk, hogy egymás ellen játsszunk, bárki legyen is az ellenfél. Erre bizonyos mértékig jó lesz a Konferencialiga, de nekem is nagyon fáj, amikor visszagondolok arra, hogy édesapámék milyen eredményeket értek el, és ehhez képest hol tart most a magyar klublabdarúgás. Viszont tudomásul kell vennünk, hogy nem a múltból élünk. Nem fogunk kupadöntőt játszani a Juventusszal, és azt megnyerni Torinóban 1–0-ra, mert egész egyszerűen teljesen más környezetben vagyunk. Ez a hajó már elment. Nem most, hanem a hatvanas évek végétől kezdve a kilencvenes évekig, egész egyszerűen történelmileg nálunk ez így alakult.

– Mi kellene ahhoz, hogy a Ferencváros tartósan ott lehessen az európai klubfutball középmezőnyének közepén vagy elején?
– A lehetőség megvan, de ebben az iparágban rengeteg befektetésre van szükség az eredményességhez. A Ferencváros az a magyar klub, amelyet mindenhol ismernek. Számtalanszor találkozom azzal, hogy azt hiszik külföldön, hogy Puskás a Ferencváros játékosa volt. Aztán javítok, hogy a Honvédé. Puskás és Ferencváros, ez a két dolog általában, amit a külföldiek – persze nem a szakemberek – tudnak a magyar labdarúgásról. A Ferencváros egy olyan nemzeti kincs, ami hogyha eljutna egy olyan szintre financiálisan, hogy megint a top közelében tud lenni, akkor az a magyar országimázsra is jó hatással lenne.

„KASZTRENDSZER ALAKUL KI, AMIBŐL BORZASZTÓ NEHÉZ LESZ KITÖRNI”

– A Konferencia-liga is egy lehetőség erre, vagyis a lassú és tudatos építkezésre, nemzetközi kupaszereplésre, az ismertség kiterjesztésére.
– Amikor 2011-ben átvettük a Fradit, sportszakmailag, pénzügyileg, mindenféle szempontból nagyon mélyen voltunk. Hiába dolgoztak itt jó emberek, abban a miliőben nem lehetett egész egyszerűen mást kihozni ebből. Most eljutottunk egy magasabb szintre. Gyönyörű stadionunk van, jó csapatunk, Magyarországon ott vagyunk az élen. Ezt is el kellett érni, a bajnoki címünket visszaszerezni, itthon a méltó helyünkre kerülni. Utána tudtunk nemzetközi szinten is lépni egyet előre. Természetesen nekünk minden évben az a célunk, hogy csoportkört játszunk. Mindig elmondtam, aztán mindig ki is nevettek érte. Most megcsináltuk a következő lépést, itt vagyunk. Ez innentől kezdve bónusz, a játékosok játsszanak saját maguk és a szurkolók miatt. Nincs rajtuk extra nyomás, itt már nem történhet velünk baj. A következő szint viszont már megint egy másik kérdés. Lépésről-lépésre, fokozatosan haladva érhetjük el megfelelő háttérrel, szponzorokkal, partnerekkel, de a mai európai labdarúgásban egy bizonyos szint fölé nem lehet eljutni. Badarság azt gondolni, hogy rendszeresen találkozva egy nagy csapattal a kisebb fog kijönni többször győztesen. A pénz az egész futballt kategorizálta, és egy kasztrendszer alakult ki, amiből borzasztó nehéz kitörni, mert nem tudsz versenyezni azzal, aki azt mondja: az én költségvetésem 800 millió euró.

– Azért láthatjuk, hogy így is születhetnek meglepő eredmények. Minden évben van legalább egy olyan történet, amikor Dávid legyőzi Góliátot.
– Ez a csodálatos a futballban. Anyagi szempontból óriási a differencia egy CSZKA Moszkva és egy Ferencváros között, a játékoskeretük a miénk többszöröse, és elvettünk tőlük négy pontot. Ezért imádják az emberek a labdarúgást. De hosszútávon sajnos a pénz meghatározza a lehetőségeket. Egy bizonyos költségvetés alatt a csapatok nem tudnak BL-t nyerni. Az alsóbb szinten ez ugyanúgy igaz. Ha a hazai bajnokságban mi nyerünk, nyilvánvalóan az is szerepet játszik, hogy más költségvetéssel dolgozunk. Akik a BL-ben ott vannak, nem véletlenül, hanem okos és tudatos munkával, rengeteg befektetéssel, a lehetőségeiket maximalizálva váltak nagy klubbá.

– A Konferencialigával egyúttal megakadályozzák a „szakadár” sorozatok kifejlődését is. Korábban olyan lehetőségekről is lehetett hallani, hogy regionális ligák alakulnak ki (holland-belga, jugoszláv vagy közép-európai bajnokságok), a nemzetközi versenyeztetés hiányának ellensúlyozására.
– Ez nincs napirenden, meglátásom szerint nem is lesz. Gondoljunk csak bele: a Magyar Kupa megnyerése után lehetőség lenne elindulni egy regionális ligában, ahol nagyjából minden évben ugyanazokkal a szerb, cseh vagy egyéb térségbeli csapatokkal találkoznának a magyarok. A szurkolók számára ez hamar unalmassá válna. Elmaradnának a spanyol, angol, orosz, vagy egyéb hosszú és emlékezetes túrák, ami az egésznek a lényege. Barcelonába ezerötszáz fradista utazott el. Moszkvába is sokan jöttek, ugyanazzal a csoporttal kétszer is összefutottam. Mennyi esély van erre egy tizenötmilliós városban? Ez egy ünnep. Nem szabad elvenni a kluboktól. Az, hogy Moszkvába vagy Barcelonába megyünk játszani, másfajta tartást ad a játékosoknak is.

– Tavaly a Fehérvár, idén a Fradi gyűjti a koefficienspontokat a magyar bajnokságnak. Jelenleg a 33. helyen állunk ebben a listában, így még jó ideig el fog tartani, mire feljebb jutunk, és kevesebb selejtezőkört kell majd menni a csoportkörös szerepléshez. Reális cél, hogy a közeljövőben akár 2-3 csapatunk is eljusson ebbe a szakaszba?
– Az lenne az érdekünk, hogy minél több csapat játsszon csoportkört. Látjuk a terhelést, amit ez jelent. Hogy milyen tempó van egy Moszkva, egy Espanyol vagy egy Ludogorec ellen. Ebből lehet építkezni a magyar bajnokságban is. Persze szerencse is kell hozzá. És egy jó kapus sem árt. Ki-ki meccset tudtunk játszani egy olyan CSZKA-val, amelyik oda-vissza megverte tavaly a Realt. Valószínű, hogy ha sokszor találkoznánk egymással, akkor megint a pénz dominálna, és ők nyernének többször, dee ez a szép a futballban, hogy ilyen előfordulhat. A jó eredmények a szurkolókat is mozgósítják. A sikerélmény közös. A hideg kiráz, ha arra gondolok, hogy a Groupama Arénában játszott meccs után az oroszok edzőjétől azt hallottam, hogy „bizonyos játékosaimnak még szokni kell ezt a hangulatot”. Ez a drukkereinknek köszönhető, mert olyat hangulatot teremtettek, hogy volt olyan CSZKA játékos, aki szemmel láthatóan nem tudta kezelni ezt az egészet. Ez az egység viszi most a Fradit előre.

nso.hu

foto: fradi.hu