A sportegyesületi közgyűlések megtartásának jogi lehetőségei a veszélyhelyzetben

Magyarország Kormány kijárási korlátozásról szóló 71/2020 (III.27.) számú Korm. rendeletének 1. § (1) bekezdésében foglaltak szerint: „Mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést – a közös háztartásban élők kivételével – a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méteres távolságot tartani.” A 3. § értelmében pedig: „A lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására az e rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor.”

A fenti Korm. rendeletben foglaltak egyértelművé tették, hogy a 2020. évben legalábbis bizonytalanná vált a civil szervezetek, köztük a sportegyesületek évi rendes közgyűléseinek, küldöttgyűléseinek megtartása.

Alapesetben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 30. § (1) bekezdése alapján: „A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.”

Miután azonban a beszámoló elfogadására jogosult egyesületi legfőbb döntéshozói szerveket, a közgyűléseket, küldöttgyűléseket a veszélyhelyzetben érvényben lévő kijárási korlátozás és egyéb, hatályban lévő szociális érintkezési szabályok miatt nem lehet jogszerűen 2020. május 31-ig lebonyolítani, így joggal merül fel a kérdés, hogy akkor milyen legális jogi lehetőségek állnak az egyesületek részére a szabályszerű működés fenntartásához?

Erre a kérdésre adott választ a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020 (IV.10.) sz. Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), az alábbiak szerint:

  1. A Korm, rendelet § (1) bekezdése egyértelműen kimondja a veszélyhelyzet idején nem tartható meg a döntéshozó szerv (közgyűlés, küldöttgyűlés) olyan módon, hogy az a tag – fizikai értelemben vett – személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés már a Korm. rendelet hatálybalépésekor meghirdetésre került.
  2. A Korm. rendelet § (2) bekezdése értelmében a jogi személy döntéshozó szervének
  3. ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg;
  4. határozathozatalára – ha jogszabály azt nem zárja ki – ülés tartása nélkül is sor kerülhet, akkor is, amennyiben ennek lehetőségét az alapszabály nem tartalmazza.

Magyarán, akár az elektronikus ülés megtartására, akár az ülés megtartása nélküli határozathozatalra is módot ad az új jogszabály, eltérő szabályokkal.

Miután a sportegyesületek taglétszáma minimálisan 10 fő, ezért ebben a körben kizárólag a tíz főt meghaladó jogi személyekre vonatkozó szabályokkal érdemes foglalkozni. Az ő esetükben az ügyvezető szervnek (elnökség) kell döntenie abban a kérdésben, hogy milyen módon kerüljön sor a döntéshozatalra.

  1. Az elektronikus ülés megtartásával történő döntéshozatal esetében:
  • a napirend vonatkozó részletes tájékoztatás (Ptk. 317. § (3)) nem mellőzhető;
  • a határozat tervezetét előzetesen közölni kell minden taggal;
  • az elektronikus hírközlő eszköz útján való tagi jelenlét vonatkozásában meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus eszközöket (telefon, tablet, laptop, PC) és hogy melyik informatikai alkalmazás (Zoom, Hangouts stb.) használatával zajlik az ülés, valamint meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját.
  1. Az elektronikus ülés megtartása nélküli (pl. email útján történő) döntéshozatal esetében:
  • a határozat tervezetét előzetesen közölni kell minden taggal;
  • a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani;
  • a természetes személy tag elektronikus levélen is megküldheti szavazatát, de a jognyilatkozatnak a tag azonosításához szükséges adatokat tartalmaznia kell;
  • a jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat hiteles aláírással ellátva küldhetik meg a tagoknak; és a jogi személy tagok is kizárólag így tehetnek nyilatkozatot.
  1. Fontos hangsúlyozni, hogy a Korm. rendelet az elektronikus hírközlő eszközön keresztül, ülés megtartásával történő közgyűlésről, illetve az ülés megtartása nélküli döntéshozatalról is mint lehetőségről beszél, nem kötelezettségről.

És itt kell rögzíteni a talán legfontosabb változtatást.

A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben (pl. költségvetés) a jogi személy ügyvezetését, tehát elnökségét hatalmazza fel a Korm. rendelet a döntésre.

Ennek értelmében tehát a Korm. rendelet módot ad arra, hogy a veszélyhelyzet idején úgy lehessen elfogadni a beszámolókat, illetve a költségvetést, hogy arról ne a közgyűlés, hanem az elnökség határozzon.

Az 5. § (2) bekezdés ugyanakkor korlátokat is állít az elnökség elé, tehát nem lehet partalan ez a döntéshozatal, az elnökség nem dönthet az alapszabály módosításáról, a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a jogi személy átalakulását, egyesülését, szétválását sem határozhatja el, ilyen ügyekben nem dönthet.

További biztosítékok, hogy az elnökség a Korm. rendeletben meghatározott, megváltozott hatásköreiben kizárólag úgy hozhat határozatot, amennyiben az ellen a tagok az 5. § (4) bekezdésében foglalt arányban nem tiltakoznak. Az 5. § (1) bekezdése által biztosított hatáskörben meghozott elnöki döntéseket pedig az 5. § (7) bekezdése alapján a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napig megtartandó rendkívüli közgyűlés elé kell vinni, és napirendre kell tűzni.

A jogi személy ügyvezetése az 5. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörben meghozott határozatokért a szerződésszegésért való felelősség (Ptk. 3:24. §) szabályai szerint felel a jogi személy felé. Amennyiben a közgyűlés végül a korábbi elnökségi határozatot megváltoztatja, hatályon kívül helyezi, az nem érinti

az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. Az 5. § (8) bekezdés értelmében az 5. § (1) bekezdésében foglalt döntésekről a tagokat tájékoztatni kell.

  1. A jogi személy vezető szervei működése és a vezető tisztségviselők vonatkozásában a Korm. rendelet az alábbi alapvető szabályokat rögzíti még:
  • A jogi személy vezető szervei elektronikus hírközlő eszköz útján is ülésezhetnek;
  • Ha bármely vezető testület létszáma a veszélyhelyzet idején a törvényi minimális létszám alá csökken, akkor a többi tag is meghozhatja a döntéseket;
  • Azon vezető tisztségviselők esetében, akiknek a mandátuma a veszélyhelyzet idején szűnik meg, döntéshozó szervi határozat hiányában a mandátuma a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és kötelesek feladatukat ellátni. Eddig a napig tehát mindenképpen rendkívüli, tisztújító közgyűlést kell majd megtartani.
  1. A Köztestületekre – ideértve a sport köztestületeket is – a Korm. rendelet 16-20. §-ai vonatkoznak. Ezek tartalma -kevésbé részletezve, de – nagyrészt megegyezik az előbb ismertetett szabályokkal, az alábbi kivételekkel:
  • Az elektronikus hírközlő eszközökön történő tanácskozás és döntéshozatal szabályait nem az elnökség, hanem a köztestület elnöke jogosult megállapítani;
  • Olyan köztestületeknél, ahol a vezető tisztségviselők mandátuma a veszélyhelyzet idején jár le, a vezetők tisztségviselők mandátuma a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul – tehát nem 90 napon belül – megtartandó választásig tart;
  • Ha a köztestületi ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, amely elektronikus úton nem foganatosítható, akkor az eljárási cselekmény a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztható.
  • A fegyelmi vagy etikai vétség büntetésénél a veszélyhelyzet idején elkövetett fegyelmi vétséget súlyosító körülményként kell figyelembe venni.