A DEAC hosszabbítást követően 5–4-re legyőzte a Fehérvárt a jégkorong Magyar Kupa szombati döntőjében, ezzel története során először elhódította a serleget.
Ha azt vesszük, hogy az Erste Liga két, végül egyaránt az erdélyi együttesek 4–2-es sikerével végződő elődöntős párharca, a Brassó–DEAC és a Csíkszereda–FTC közül előbbin időben később kezdődött a továbbjutás kérdését lezáró hatodik összecsapás, a magyarországi csapatok közül tulajdonképpen a DEAC-nak tartott a legtovább a bajnoki versenyszezon (nagyjából háromnegyed órával…). Ez már eleve a vaskos meglepetés kategóriája (nyilván kellett hozzá a légióscsapataink fájóan korai búcsúja is), de a hajdúságiak nagypénteken még a magyar bajnok Ferencvárost is legyőzték a Magyar Kupa elődöntőjében, így történetük első kupasikeréért léphettek jégre az ebben a sorozatban is jóval rutinosabb Fehérvár ellen.
Ráadásul a DEAC cseh légiós különítményéből Dominik Novotny után pénteken Jan Dalecky is kiesett: a center a ferencvárosi Mitch Versteeg bodicsekjét követően jégpályákon ritkán látható szabályos előre szaltó után terült el a jégen, és nem tudta vállalni a finálét. Ezek után végképp nem kell ecsetelni, az elődöntőben a DVTK-t simán legyőző, legjobbjaival felálló Volán mennyivel számított esélyesebbnek…
Csakhogy a debreceniek dicséretes módon fittyet hánytak erre, és villámgyorsan vezetést szereztek: miután a kapu mögött megküzdöttek a korongért, Mihalik András a kapu előtt nagyszerű keresztpasszal hozta kihagyhatatlan helyzetbe a jól helyezkedő Szűcs Istvánt.
Michael Caruso egyenlítését követően azonban a középső harmadot nagyon szépen lehozta a kontrákra építő DEAC. A pontgyáros Hugo Turcotte hamar visszaszerezte a vezetést, a mindig betonstabil Hetényi Zoltánnak pedig sehonnan sem lehetett gólt lőni, mindenhova odaért egyenlő létszámban és hátrányban is. A játékrész vége előtt aztán kettős hátrányba került a Fehérvár, és hiába kért időt Antti Karhula mester, Vokla Roland lövését előbb saját társa, Jakub Izacky „blokkolta” – aligha szándékosan –, de végül így lett jó, a pakk éppen Hári Norbert elé pottyant, így a DEAC lélektanilag fontos pillanatban, a záró harmad vége előtt került kétgólos előnybe.
Csakhogy a Volánnak van egy Colton Hargrove-ja, aki már az ICEHL-szezont is a csapat második legeredményesebb légiósaként zárta, most meg öt perc alatt hintett egy mesterhármast, így pillantok alatt nemhogy egyenlített, már vezetett is a Fehérvár.
Kiváló finálé kerekedett ki – milyen kár, hogy ezt nem láthatták a nézők… –, a DEAC pedig nem adta fel, és egy tökéletesen végigvitt kontra után egyenlített. Jöhetett a hosszabbítás!
Az pedig nem tartott sokáig, csupán egyetlen percig: Vojtech Kloz lövésébe Turcotte ért bele tökéletesen, a debreceniek így történelmet írtak, a Hári fivérek, János és Norbert közül pedig utóbbi örülhetett – megérdemelten.
JÉGKORONG
MAGYAR KUPA, NÉGYES DÖNTŐ (DEBRECEN)
Debrecen, zárt kapuk között. V: Kincses, Németh M., Balla, Muzsik
DEAC: Hetényi Z. – KLOZ (4), Vokla – Sándor F., Kiss R. – Filbrandt (1), Bogesics; Izacky (2), Pesztunov, TURCOTTE 2 – HÁRI N. 1 (1), Berta (1), KULESOV 1 – Kiss P., Molnár D., Kozma F. – Mazzag, Szűcs I. 1, Mihalik (1). Edző: David Musial
FEHÉRVÁR: Kornakker – Stipsicz (1), T. Campbell – Horváth M. (1), Caruso 1 – Geiger (1), Szabó D. – Dobmayer; HARGROVE 3, Hári J. (2), Kuralt (2) – Erdély Cs., Bartalis I., Petan – Kähkonen, Lahti, Sarauer – Mihály Ákos, Sárpátki, Szita. Edző: Antti Karhula
Kiállítások: 10, ill. 12 perc
Kapura lövések: 48–33
David Musial: – Jó évadot zártunk ezzel, kellemes nyarunk lesz. Igazi csapatteljesítmény volt, hiszen két fontos játékosunkat nélkülöztük, de aki pályára lépett, száz százalékot nyújtott. Jobban játszottunk ellenfelünknél, igaz, a szerencsével sem álltunk hadilábon. Elsősorban a védekezésből támadásba átmenetünk volt hatékony, sikerült kiaknáznunk a lehetőségeinket, azaz azt játszani, amit igazán tudunk.
Antti Karhula: – Egy kupadöntőben benne van a rizikó, hiszen egy meccsen bármi megtörténhet. A Debrecennek nem volt veszítenivalója, jobban hokizott nálunk az első negyven percben. Mi az utolsó húszra kerültünk fölénybe, akkor lendületesen játszottunk, de ennyi nem elég. Elsősorban mentálisan maradtunk alul, el kell ismernünk, megérdemelten győzött a Debrecen.
A 3. HELYÉRT
FTC-TELEKOM–DVTK JEGESMEDVÉK 4–2 (0–0, 4–2, 0–0)