A sportirányításnak és az ágazat finanszírozásának átalakításáról döntött az Országgyűlés. A sporttörvény módosítását – amelyet az elmúlt olimpiai ciklust áttekintő felülvizsgálat indokolt – 152 igen, 2 nem és 36 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá a képviselők. Ennek értelmében a magyar sport finanszírozása ismét egycsatornássá válik, és teljes egészében visszakerül a sportért felelős államtitkársághoz.
Amint arról honlapunk már korábban beszámolt, megszületett a kormányzati döntés a magyar sportstruktúra átalakítására. (Az Átalakul a sportstruktúra című írásunk ITT érhető el.) A jogszabályváltozás értelmében a Magyar Olimpiai Bizottság szakmai munkája – az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett – alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul.
A finanszírozás egycsatornássá válik: az állami források tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése teljes egészében visszakerül a sportért felelős államtitkársághoz.
A MOB-tól a minisztériumhoz került a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, az azzal összefüggő hatósági feladatok és juttatások kifizetése, a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszer működtetése, valamint a doppingellenes tevékenységgel és az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatok is. Utóbbira – a kormányzati közlés szerint – létrejön a nemzeti utánpótlás-nevelési feladatokkal foglalkozó helyettes államtitkárság.
Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár korábban azt mondta: az átalakítással jelentősen tehermentesítik a MOB-ot, amelyben a sportszakmai munka kerül előtérbe. Emlékeztetett, hogy Budapest 2024-ben olimpiát szeretne rendezni, s az ezzel kapcsolatos feladatok is a szervezeten keresztül valósulnak meg. Az időzítésről szólva azt mondta: fontos volt a négyéves olimpiai ciklust figyelembe venni, mivel a sportstratégiai programok is mindig négyéves időszakokra szólnak.
Átalakították a MOB eddigi tagozati rendszerét is: azok önállóvá válnak és közfeladatokat ellátó köztestületekként működnek tovább. Négy ilyen jön létre: a verseny- és élsporté, vagyis az olimpiai sportágaké, a nem olimpiai sportágaké, továbbá a fogyatékkal élőké, valamint a diák-, hallgatói és szabadidősporté.
A jövőben az állami sportcélú támogatásokat miniszteri helyett kormányrendeletben szabályozzák, kötelezővé teszik a sportszövetségeknek etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályok megalkotását. A jogszabály rögzíti a nemzeti sportinformációs rendszer megalkotásának feladatait is.
A módosítások 2017. január 1-jén lépnek hatályba.
A sporttörvénynek az egyesületek életére vonatkozó hatását a SOSZ jogásza, dr. Farkas Attila Erik elemezte honlapunkon. A rendkívül hasznos írás INNEN érhető el.
Sz. I./MTI
