A sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2023. december 22-én a Magyar Közlöny 2023. évi 187. számában kihirdetésre került (https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/b5e0520aee1a0db8631efa32546c55a00fd6037c/megtekintes), amelynek rendelkezései – néhány kivétellel – 2024. január 1-jén léptek hatályba. A törvényhez tartozó indokolás az Indokolások Tára 2024. évi 1. számában jelent meg (https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/dc73c05c6707c528ce0d39ebcdce793fdca32236/megtekintes).

Az alábbi tájékoztató az új szabályok alapján bekövetkező változásokat foglalja össze.

1. Tagsági jogviszony, amatőr sportszerződés – igazolt sportolói jogviszony

Az igazolt sportolói jogviszony bevezetésével a jövőben a sportoló és a sportszervezet között nem szükséges kötelezően tagsági jogviszony létesítése, vagy amatőr sportszerződés megkötése ahhoz, hogy a sportoló sporttevékenységet folytathasson a sportszervezetnél. A sportszervezet az új szabályok alapján köteles minden sportolóját – azaz aki a sportszervezet keretein belül sporttevékenységet folytat – regisztrálni egy ezt a célt szolgáló – a sportszervezetnél meglévő vagy kialakításra kerülő – nyilvántartásba, amely alapján létrejön az igazolt sportolói jogviszony. Az új szabályok alapján a sportoló a fentiek szerinti igazolt sportolói jogviszony alapján fejti ki sporttevékenységét, játékjoga is ez alapján kerül átruházásra a sportszervezetre. Az új szabályok ugyanakkor nem tiltják sem a tagsági jogviszony létrehozását, illetve fenntartását, sem a szerződéskötést a sportoló és a sportszervezet között akár már a sporttevékenység megkezdésével egyidejűleg, de ez egyrészt már nem feltétele a sporttevékenység megkezdésének, azaz a felek azt nem kötelező jelleggel, hanem erre irányuló döntésük alapján teszik, másrészt a regisztrációt ebben az esetben is el kell végezni. Az igazolt sportolói jogviszony létrehozásával kapcsolatban a Sportért Felelős Államtitkárságon folyamatban van egy részletes tájékoztató összeállítása, amelyet a közeljövőben küldünk meg.

Az igazolt sportolói jogviszony alapesetben határozatlan idejű, az sportszolgáltatás igénybevételére irányul és ehhez egyszeri vagy rendszeres hozzájárulás kérhető (korábbi tagdíjhoz hasonlóan). Az igazolt sportoló versenyzővé a versenyengedély kiállítását követően válik, a versenyzők tekintetében továbbra is megmarad az amatőr és a hivatásos kategória, azaz az igazolt sportolói jogviszony alapjogviszonyként szolgál az amatőr és a hivatásos sportolók számára is. A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolóval a sportszervezet sportszerződést köthet, amelyben a felek megállapodnak az igazolt sportolói jogviszony keretein túlmutató feltételekről, az alapszolgáltatáson felüli többletelemekről.

A fentiek alapján tehát az új szabályok szerint a sportolók három kategóriába sorolhatók:

1. igazolt sportoló, aki igazolt sportolói jogviszonyban áll valamely sportszervezettel, de sem versenyengedéllyel, sem amatőr sportszerződéssel vagy hivatásos sportolói munkaszerződéssel/megbízási szerződéssel nem rendelkezik,
2. amatőr sportoló, aki lehet

ba)  igazolt és versenyengedéllyel rendelkező, de amatőr sportszerződéssel nem rendelkező sportoló, valamint

bb)  az igazolt, versenyengedéllyel és amatőr sportszerződéssel rendelkező sportoló,

• hivatásos sportoló az igazolt, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel rendelkező sportoló.

Azon sportolók esetében, akik tagsági, vagy szerződéses jogviszony alapján sportolnak, az új szabályok szerinti igazolt sportolói jogviszony kialakításáról, a tagsági és szerződéses jogviszony felülvizsgálatáról és a felek döntése alapján annak fenntartásáról, megszüntetéséről vagy módosításáról 2024. szeptember 30-ig kell gondoskodni.

A módosítással megváltozik az amatőr sportszerződés maximális időtartama is. A korábbi 1 év, illetve 3 év helyett a sportszerződés lehetséges maximális időtartama egységesen 4 év.

Az igazolt sportolói jogviszony létrejöttéhez a módosítás nem ír elő orvosi alkalmassági igazolást sem a háziorvos, sem a sportorvos részéről. A sportorvosi engedélyezésre vonatkozó korábbi rendelkezések nem változtak.

2. A hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyával összefüggő kötelezettségszegésre vonatkozó közös szabályok

Az új rendelkezés a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 56. § (3) bekezdésétől eltérő határidőt vezet be a hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyból származó vétkes kötelezettségszegése esetén hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására (az Mt. szerinti egy év helyett legfeljebb hat hónap áll a munkáltató rendelkezésére igénye érvényesítésére a munkavállalóval szemben), továbbá a Módtv. 14 §-ához fűzött indokolás részletesen ismerteti a követendő eljárás szabályait az Mt. és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) alapján.

Az Mt. 56. § (2) bekezdése alapján a hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti, azzal, hogy a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét.

Az Mt. 56. §-ához kapcsolódóan az Mt. 161. §, 162. § és 285. §-ában foglalt további rendelkezéseket változatlanul alkalmazni szükséges.

Az Mt. 161. § (1)-(2) bekezdése alapján a munkabérből való levonásnak jogszabály, továbbá a levonásmentes munkabérrészig végrehajtható határozat alapján, – a munkavállaló kifejezett, írásbeli hozzájárulása alapján, vagy – előlegnyújtás esetén van helye. A munkáltatónak a hátrányos jogkövetkezményt megállapító intézkedését írásba kell foglalnia és indokolnia kell [Mt. 56. § (5) bekezdés]. A munkavállaló ezen intézkedéssel szemben a közléstől számított harminc napon belül fordulhat keresettel az illetékes bírósághoz [Mt. 287. § (1) bekezdés c) pont], amelynek következtében a munkáltató intézkedése a jogvita jogerős elbírálásáig nem hajtható végre [Mt. 287. § (5) bekezdés]. Az Mt. 56. § szerint megállapított vagyoni hátrány iránti igényét a munkáltató a munkavállalóval szemben fizetési felszólítással is érvényesítheti a kötelező legkisebb munkabér [Mt. 153. § (1) bekezdés a) pont] háromszorosának összegét meg nem haladó mértékig [Mt. 285. § (2) bekezdése]. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. Abban az esetben, ha a munkavállaló nem vitatja a rendelkezésre álló határidőn belül keresetével a munkáltató fizetési felszólításában foglaltakat, úgy az a Vht-ben foglalt további feltételek fennállása esetén végrehajthatónak minősül [1994. évi LIII. törvény 23. § (1) bekezdés a) pont].

3. A szakszövetségi jogokat gyakorló országos sportszövetség fogalmának hatályon kívül helyezése

A gyakorlatban nehézséget okozott az országos sportági szakszövetség és a szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportszövetség fogalmának elkülönítése, ezen kívül nincs szakmai indok e kategóriák elkülönítésére, így 2024. január 1-től csak az országos sportági szakszövetség intézménye marad fenn, részben könnyítve a szakszövetséggé válás feltételein (lehetővé téve, hogy a korábbi „szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportszövetség” feltételeinek megfelelő szervezetek szakszövetségként kerüljenek nyilvántartásba vételre). A Módtv. új szabályait a hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell, azaz a szakszövetségi jogokat gyakorló országos sportszövetségi státusz bejegyzése érdekében esetlegesen folyamatban lévő bírósági eljárás során a kérelmező szervezetet – amennyiben a jogszabályi feltételeknek megfelel – országos sportági szakszövetségként kell bejegyzeni a civil szervezetek névjegyzékébe.

Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) jelen módosítását megelőzően szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetségként bejegyzett sportszövetségek a 2024. január 1-jét követő első alapszabály-módosításkor, de legkésőbb 2024. december 31-ig kötelesek alapszabályukat az Stv.-nek az országos sportági szakszövetségekre vonatkozó rendelkezéseivel összhangba hozni, és ezzel egyidejűleg és országos sportági szakszövetségi jogállásuknak bejegyzését a Fővárosi Törvényszéknél kezdeményezni.

A Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (a továbbiakban: GAISF) átalakulására tekintettel a magyar jog szerinti országos sportági szakszövetséggé váláshoz nem írható elő a továbbiakban törvényi feltételként a sportág nemzetközi szövetsége részére a kötelező nemzetközi sportszervezeti tagság. A GAISF helyébe lépő SportAccord valamely ernyőszervezetében való tagságról ugyanis a sportág nemzetközi sportszövetsége egyedileg dönt, egy ilyen döntés meghozatalára a hazai sportszervezetnek ráhatása nincsen. A törvény így objektív nemzetközi feltételként támasztja az országos sportági szakszövetséggé váláshoz (a nemzetközi sportszövetségi tagság mellett), hogy a sportág nemzetközi sportszövetsége kellő számú taggal és nemzetközi versenyek (Európa-bajnokság, Világbajnokság) rendszeres szervezéséről rendelkezzen.

4. A Magyar Olimpiai Bizottság feladatainak pontosítása

A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) feladatainak pontosítása a MOB gyakorlati működését könnyíti meg. Érdemi változás ugyanakkor, hogy az „olimpia” és az „olimpiai” kifejezések mellet ezentúl az „olimpikon” kifejezés bármilyen módon és formában történő megjelenítése, felhasználása, illetve ezek mások általi bármilyen módon és formában történő megjelenítésének, felhasználásának engedélyezése, valamint az ezzel kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlása, illetve az ezekkel való rendelkezés is a MOB hatáskörébe tartozik.

5. A Magyar Edzők Társasága és Sportszervezetek Országos Szövetsége köztestületi rangra emelése

Az Stv. módosítása a jelenlegi négy sportköztestület mellett további két sportköztestület alapításáról rendelkezik, amely szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba:

1. Magyar Edzők Társasága (a továbbiakban: MET) tagja lehet bármely sportszakember, valamint a sportedzés, sportoktatás területén tevékenykedő jogi személy. A tagság önkéntes. A köztestületként működő MET tagjai számára egységes érdekképviseleti, etikai, továbbképzési fórumot biztosít az országos sportági szakszövetségekkel szorosan együttműködve.
   1. Sportegyesületek Országos Szövetsége, amelynek köztestületi formában való működése által a sportszervezetek szakmai érdekképviselete hatékonyabban biztosítható.

6. Olimpiai járadékkal kapcsolatos változások

Az olimpiai járadékkal kapcsolatos módosítások célja az eredeti (2019. január 1-jén bevezetett szabályozási koncepciót tükröző) jogalkotói szándék egyértelmű megjelenítése és a jogértelmezés elősegítése az alábbi területeken:

1. azokban a versenyszámokban, amelyek nem képezik a hivatalos olimpiai program részét, hanem azon bemutató sportágként szerepelnek, jogértelmezési nehézséget okozott az, hogy a jogszabály eddig nem rögzítette, miszerint az olimpiai járadékra való jogosultság feltételeként megszerzett érmes helyezést a járadékra jogosító sportesemény hivatalos programján szereplő versenyszámban kell elérni. A módosítással egyértelműen rögzítésre került, hogy kizárólag az érintett sportesemény hivatalos versenyprogramjában szereplő versenyszámokban elért érmes helyezések után történhet a járadékra való jogosultság megállapítása. Ezzel összhangban a Barátság Versenyeken elért érmes eredmények esetén is csak azok után lehet a jogosultságot megállapítani, amely eredményt az 1984-es Los Angeles-i olimpiai játékok hivatalos programján szereplő versenyszámban értek el.
2. az Stv. eddig nem tartalmazott rendelkezést arra az esetre, hogy a sportoló vagy az edző pontosan mikortól jogosult az olimpiai járadékra, ha a járadékra jogosító sporteseményen elért érmes helyezés megszerzésének időpontjában a sportoló a 35. életévét, az edző pedig a 45. életévét már betöltötte (és az edzői járadékra való jogosultság valamennyi feltételének megfelel). A módosítás egyértelművé tette, hogy amennyiben a járadékra jogosító sporteseményen az érem megszerzésekor a jogosultság megállapításához szükséges feltételek teljesülnek, úgy az érmes, illetve az edző (sportszakember) tekintetében a járadékra való jogosultság kezdő időpontja egységesen a sportesemény hivatalos időszakának zárónapját követő hónap első napja.
3. egyértelműen rögzítésre került, hogy egyéni sportágakban a szövetségi kapitány edzői járadéka a teljes szövetségi kapitányi tevékenysége során az irányítása alatt legeredményesebb sportolója legjobb helyezése, azaz egyetlen egy helyezés után járó járadék összegével megegyező mértékű lehet, valamint az is, hogy ugyanaz a személy a teljes sportszakemberi tevékenységét figyelembe véve csak a felkészítő edzőként/nevelőedzőként vagy csak a szövetségi kapitányként elért eredmény, azaz egyféle jogcím alapján részesülhet járadékban.
4. az Stv. ezentúl felülvizsgálati jogkört biztosít a sportpolitikáért felelős miniszter számára a már meghozott, jogerőssé/véglegessé vált hatósági határozatok vonatkozásában.
5. egy sportág különböző szakágaiban az Stv. 60. § (5) bekezdése alapján az egy olimpián/paralimpián/siketlimpián szerzett érmek után a sportolót az adott sportágban az adott világeseményre ténylegesen felkészítő valamennyi edző eddig nem részesülhetett egyidejűleg edzői járadékban. Ugyanakkor a fogyatékosok sportjában több sportágban (pl. vívás, kajak-kenu) nincs akkora specializáció, amely kizárná az adott sportág több szakágában való eredményes (érmes) szereplést (az épek között kerékpár sportág lehet még érintett). Erre tekintettel a módosítás megteremtette annak lehetőségét, hogy az edzői járadékra való jogosultság megállapítására – az ezen kritériumnak megfelelő sportágakban – szakáganként legyen lehetőség. Az Stv. ezzel összefüggésben a szakág fogalmát is meghatározza.
6. a szabályozás kiegészült az érmesi járadékra jogosultság fennállása esetén ugyanazon személy részére ugyanazon eredmény után az edzői járadék megállapításának tilalmával.
7. a járadékra jogosultság tényéről és a folyósításra kerülő járadék aktuális összegéről számos esetben kér a jogosult igazolást, amelyet a módosítás hatósági bizonyítványnak minősít.
8. a járadékra jogosult elhalálozása gyakran nehezen jut a Sportért Felelős Államtitkárság tudomására és nehézségekbe ütközik az elhunyt hozzátartozójának felkutatása, a járadékra jogosultság megszüntetéséhez szükséges halotti anyakönyvi kivonat másolatának beszerzése is. Az eljárás megkönnyítése érdekében a módosítás megjelöli a bejelentésre kötelezett családtagot, illetve azok sorrendjét.
9. a jövőben közigazgatási bírság szabható ki, ha a járadékra jogosult nem teljesíti az Stv-ben foglalt bejelentési kötelezettségét a jogosultság megszűnésére, az érdemtelenség bekövetkezésére vagy a megindult büntetőeljárás tényére vonatkozóan.

7. Nézőtéri biztonsággal kapcsolatos rendelkezések

1. A nézőtéri biztonságra vonatkozó szabályozás pontosításával egyrészt lehetőség nyílik arra, hogy a törvényben meghatározott időtartamon belül a sportszervezet a helyszínen meghozza a kizárásról szóló döntését és azt közvetlenül, azonnal ismertesse az érintettel, ezáltal a kizárás rövidebb idő alatt érvényesülhet, amely érdemi hatékonyságnövekedéssel járhat. Az adatkezelés tekintetében is változást vezet be a törvényjavaslat, a módosítással a szervező sportszervezetek és az utazó sportszervezetek felhatalmazást kapnak az értékesítés kapcsán, illetve a kamerarendszerek által rögzített felvételek felhasználásával kezelt adatok 60 napig történő tárolására (a korábbi 3 munkanap, illetve 120 óra helyett), amennyiben az a kizárási, vagy egyéb hivatalos eljárás kezdeményezéséhez vagy lefolytatásához szükséges.
2. A módosítás egyértelműen meghatározza a sportlétesítményekhez kapcsolódó biztonságtechnikai ellenőrzés ügyfelét, az üzembentartót. A konkrét szereplő kijelölése a felelősség telepítése szempontjából bír jelentőséggel.
3. Sportlétesítményben sportszövetségi versenyt rendezni csak a sportszövetség által évente az első verseny megkezdése előtt kiadott engedély alapján lehet. A módosításnak köszönhetően a szövetség szabályzatában határozhatja meg azokat az eseteket, amelyekben az engedély az előzetes biztonságtechnikai ellenőrzés hiányában is megadható, azzal a feltétellel, hogy a verseny megrendezésére nézők részvétele nélkül kerül sor. Mindez megoldást kínál a világjárvány és az energiaválság által előidézett, korábban nem tapasztalt helyzetekre.
4. A módosítás bevezeti a gyakorlatban eddig is használt pályarendszabály kifejezést, amely a részvétel feltételeinek és az irányadó magatartási szabályok összességeként került meghatározásra.
5. A pályarendszabály által tiltott tárgy megőrzésére vonatkozó szabályok is megváltoznak a módosításnak köszönhetően. Amennyiben a tulajdonos a sportrendezvény befejezésétől számított egy héten belül nem jelentkezik, a tárgy további őrzéséről a szervező vagy a rendező nem köteles gondoskodni és a tulajdonos vagy más személy a továbbiakban a szervezővel vagy a rendezővel szemben sem vagyoni, sem nem vagyoni követeléssel nem élhet.
6. A törvénymódosítás következtében lehetőség nyílik a már kiállított jegy/bérlet/utalvány érvénytelenítésére, amennyiben a jogosult szerepel a Sportrendészeti Nyilvántartásban (a továbbiakban: SRNY), vagy az értékesítési feltételeket megszegve igényelték vagy kísérlik meg felhasználni.
7. A módosítás felhatalmazást ad az utazó sportszervezetek számára klubkártya kibocsátására akkor is, amikor az adott (akár belföldön vagy külföldön megrendezésre kerülő) sportrendezvényen a szervező az Stv. szerinti beléptetőrendszert nem alkalmaz. A törvényben szereplő korábbi lehetőség, hogy az SRNY-ben szereplő személy részére klubkártya ne legyen kiállítható, a módosítással kötelezettséggé válik és kiterjed a névre szóló belépőjegyekre, bérletekre és utalványokra is.
8. A törvénymódosítás egyik legjelentősebb nézőtéri biztonságot érintő újítása, hogy a korábbi 3munkanapig terjedő adattárolási határidő 60 napra nő, amennyiben az adatok felhasználása kizárási eljárás lefolytatásához szükséges. A határidő kibővítésén túl a tárolható adatok köre is gyarapszik, mivel a módosítás következtében már elektronikus levélcím és arcképmás nyilvántartására is lehetőség nyílik. A módosítás egyértelműsíti, hogy a kötelezően kiváltandó klubkártyához a birtokos fényképét is tárolni kell.
9. Szintén jelentős változást hoz, és a jogalkotó szándéka szerint hatékonyabb eljárásokhoz vezet majd, hogy a kizárásról szóló határozatot a helyszínen is közölni lehet az eljárásra okot adó személlyel. A határozat meghozatala lehetőséget biztosít a személy visszatartására is, a jelenlegi szabályoknak megfelelően. A határozat közlésének új módja továbbá az elektronikus levélcímre történő kézbesítés, melynek adatkezelési feltételeit a h. pontban említett módosítás alapozza meg.
10. A módosítással lehetősége nyílik az utazó sportszervezetnek, hogy idegenbeli (akár külföldi) mérkőzések tekintetében is érvényt tudjon szerezni a kizárásnak, és távol tartsa a lebonyolítást veszélyeztető vagy zavaró személyeket.
11. A törvénymódosítás változást hoz a tekintetben, hogy a biztonsági előírások és a pályarendszabályok előírásait megszegő személyek jogsértéséhez kapcsolódó felelőssége kérdésében egyetemlegességet határoz meg, így bármely jogsértésben résztvevő személytől követelhető a kártérítés teljes összege.
12. Az Stv. hatályos rendelkezéseiből csak áttételes módon – a néző és a sportrendezvény résztvevője fogalmak vizsgálatával együtt – következtethető ki a sportrendezvény pontos időtartama. Erre tekintettel kerül pontosításra a sportrendezvény résztvevője és a sportrendezvény fogalma, amelyek egyértelművé teszik, hogy a sportrendezvény a tényleges versenyt, mérkőzést megelőző másfél órával korábban kezdődik és a verseny, mérkőzés befejezését követő másfél óráig tart.

8. A Himnusz lejátszható verziójának meghatározása a hazai rendezésű sporteseményeken

A módosítás egységesíti a Himnusz használatát a hazai rendezésű sporteseményeken. Az alkalmazandó változat a Himnusz eredeti verziójának 89 másodperces feldolgozása, amelyet az Erkel Társaság biztosított és amely korábban (2023. február 22.) az olimpiai sportágak szakszövetségei és a sportköztestületek részére e-mailben megküldésre került, de az a Honvédelmi Minisztérium honlapján is elérhető lesz a közeljövőben. Ez a verzió a nemzetközi sportrendezvények követelményeinek is megfelel.

9. Adatkezelés

Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések kisebb mértékben módosultak, főként szövegpontosító jelleggel. A Nemzeti Sportinformációs Rendszer (a továbbiakban: NSR) tekintetében a módosítás rögzíti az adatszolgáltatással érintett személy nemére vonatkozó adat kezelését, továbbá az Stv. 76/F. § (1)-(2) bekezdésben a korábbiakhoz képest pontosításra került az adatot szolgáltatók (sportszövetség, sportszervezet, az NSR-ben regisztrált adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítő szervezet) és az adatszolgáltatással érintettek (az adatszolgáltatásban közreműködő, valamint az állami sportcélú támogatások tekintetében érintett, a sportszervezettel, sportszövetséggel, vagy az egyéb adatszolgáltatóval jogviszonyban álló személyek, továbbá az általa foglalkoztatott sportszakemberek) köre.