Dr. Benkő Tibor lett a BHSE társadalmi elnöke

Gyermekkori futballélmények, a legendás Tichy Lajos tisztelete, a Honvéd iránti régi vonzalom is közrejátszott abban, hogy Benkő Tibor korábbi Honvédelmi Miniszter új feladatot vállalt a Budapesti Honvéd Sportegyesület társadalmi elnökeként. A 71 éves volt katonai vezető élettapasztalatával, a honvédség és a sport világában szerzett ismereteivel, valamint személyes közreműködésével szeretné segíteni a klubot.

Mintha egy sikeres sportoló kiállítását szemlélné az ember, ez az első érzésünk, amikor belépünk Benkő Tibor korábbi Honvédelmi Miniszter Zrínyi Miklós Laktanyában található irodájába. A vitrinekben sorakozó ereklyék, elismerések, oklevelek és kitüntetések egy hosszú, tartalmas életút állomásait idézik. A honvédség kötelékében eltöltött 47 év, a Vezérkari főnöki beosztást követő Honvédelmi Miniszteri, majd egyetemi tanári tisztség olyan pályát rajzol, amely után aligha egy újabb titulus megszerzése jelenti a legfőbb motivációt a 71 esztendős szakember számára.

Pedig múlt héten újabb feladatot vállalt: a Budapesti Honvéd Sportegyesület felkérésére az egyesület társadalmi elnöke lett, a szerdán megtartott küldöttgyűlésen a testület tartózkodás és ellenszavazat nélkül választotta meg őt erre a pozícióra. A stafétabotot egy másik korábbi Honvédelmi Minisztertől, Simicskó Istvántól vette át, aki – érdekességként elmondható – Tiszalökön látta meg a napvilágot, pontosan ott, ahol Benkő Tibor gyermekkora nagyrészét töltötte. A BHSE jelenlegi és korábbi elnöke szinte karnyújtásnyira nőtt fel egymástól – egy olyan ideális, gyermekek által kalandosnak vélt világban, ahol időnként a rázompusztai rét jelentette a mennyei focipályákat, a téglákkal jelölt kapuk pedig nagy gólok tanúi lehettek.

Valahol itt kezdődött, innen datálódik az a döntés, amelynek köszönhetően Benkő Tibort most, mint a BHSE társadalmi elnökét mutathatjuk be.

Benkő Tibor Nyíregyházán született, de Tiszalökön, a vízierőmű szolgálati lakótelepén nőtt fel, egy mindössze tizenhat házból álló kis lakóközösségben. A néhány kilométerre fekvő Rázompusztán – hasonlóan elszigetelten – szintén néhány család élt, a gyerekek pedig rendszeresen összejártak játszani, focizni. A délelőtti „hazai” pályán megvívott mérkőzéseket délután a szomszéd településen „már idegenben” vagy néha „semleges pályán” a rázompusztai lekaszált lucernaföldön ismételték meg.

„Nem voltam versenysportoló soha életemben, a legnagyobb sportteljesítményem a tiszalöki általános iskola fiú kézilabdaválogatott csapatában való részvétel volt” – idézte fel a sporthoz fűződő kapcsolatát az elnök, akit a futball mellett az ökölvívás is érdekelt, a Budapesti Honvédhoz pedig a nagy sportolók nevei és eredményei révén került közel.

A „honvédos” életérzés, a klub iránti rajongása olyannyira erős volt, hogy felnőttek biztatására még Tichy Lajosnak is írt egy levelet: szerette volna megtudni, lehetőséget kaphatna-e arra, hogy bemutatkozzon, és megmutassa, mire képes.

„A levél megszületett, de a sorsáról biztosat nem tudok mondani, talán el sem jutott a postáig. Ami így utólag érthető is volt, hiszen édesanyám korán, 34 évesen megözvegyült, három gyereket nevelt fel egyedül, és nyilván nem fogadta volna kitörő örömmel, ha a kisfia Budapestre kerül.”

A versenysportolói pálya tehát elmaradt, a sport iránti érdeklődés azonban később sem lankadt, már katonatisztként, a helyőrségi és városi bajnokságokon is aktívan futballozott, lőversenyeken indult, a katonasport pedig szolgálati éveinek fontos részévé vált.

Véleménye szerint a honvédség és a sport kapcsolata nem pusztán szabadidős kérdés. Meggyőződése, hogy a sportolók és a katonák gondolkodásában, mentalitásában számos közös vonás fedezhető fel.

„A küzdeni tudás, a csapatmunka, a mások iránti tisztelet, az, hogy soha nem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel, mindig többet, jobbat, szebbet kell elérni” – sorolta azokat az értékeket, amelyek mindkét közegben meghatározóak.

Benkő Tibor ezt a szemléletet igyekezett katonai vezetőként is érvényesíteni, és többek között zászlajára tűzte azt is, hogy támogassa a Budapesti Honvéd Sportegyesületet, a versenysportot a katonasportot és ezen példákon keresztül a tömegsportot is.

„2017-ben, vezérkarfőnöki szolgálatom idején, Simicskó István honvédelmi miniszterrel közösen indítottuk ismét útjára a Sportszázadot. A kezdeményezés a korábbi évtizedek hagyományaihoz nyúlt vissza: a katonai keretek között sportoló, kiemelkedő eredményeket elérő versenyzők egyszerre képviselhetik a magyar sportot és a honvédség értékeit. Mondhatom azt is, hogy a sportszázad jelentősége túlmutat azon, hogy a sportolók számára megfelelő kereteket biztosítson, hiszen a neves sportolók, olimpiai bajnokok, világ- és Európa-bajnokok, országos bajnokok a honvédség társadalmi megítélésére is hatással lehetnek. Nem mindegy, mit közvetítünk a társadalom és a fiatalok felé, hogyan tudjuk az embereket mozgósítani egy ügy érdekében” – fogalmazott Benkő Tibor, aki szerint a sport mindig is erős kapaszkodót adhat egy társadalom számára, hiszen – ahogy a honvédelemben is megtapasztalta – közösséget teremt, önfegyelemre tanít, és segít kialakítani az együttműködéshez szükséges készségeket.

Benkő Tibor megválasztása előtt már ellátogatott a BHSE Dózsa György úti sporttelepére, döntéshozatala előtt szeretett volna személyesen is betekintést nyerni a klub mindennapjaiba. A hagyományos őszi sportágválasztó napon a székházban található dicsőségfalnak köszönhetően megismerkedhetett az egyesület rendkívüli eredményeivel, megújuló infrastruktúrájával és láthatta a jelenkor nagyjai mellett azt a széles utánpótlásbázist is, amely egy egyesület erejét, jövőjét szimbolizálja.

„Megfogott mindaz, amit ezen a napon tapasztaltam és láttam. A dicsőségfalnak köszönhetően megelevenedtek az elődök teljesítményei és a klub nagy alakjai, és megéreztem azt a tiszteletet és megbecsülést, amit az elődök iránt éreznek a klub szereplői, dolgozói. Fontos volt számomra, hogy lássam, milyen az infrastruktúra, milyenek a csarnokok, az öltözők és felkészülési feltételek, honnan indulnak, hogyan készülnek a versenyzők a világra szóló eredményekre” – folytatta a társadalmi elnök, aki egy alkalommal az Óvodám a Honvédban program kis részvevőivel is összefutott a sporttelepen, és azt tapasztalta, hogy nem csak az óvodában, de a Honvéd berkein belül is a gyerekeket már egészen kicsi korban tanítják a közösségi viselkedés alapjaira, és persze arra, hogy a sport milyen fontos szerepet tölthet be az életükben.

Negyvenhét év katonai szolgálattal a háta mögött Benkő Tibor a vezetésről is határozott elveket vall, és úgy látja, hogy a katonai és a sportvezetők feladatai sok esetben hasonlóságot mutatnak.

„Egy vezető legyen szigorú, követelményt támasztó, legyen következetes, amiben tud, legyen példamutató, és ami mindezek mellett nagyon fontos, legyen emberséges is” – foglalta össze szempontjait, s véleménye szerint ezek a jellemvonások, valamint az őszinte, nyílt kommunikáció azok, amelyek a bizalmat is építeni tudják egy közösségben.

„Társadalmi elnökként is szeretném jól képviselni ezeket a szempontokat, ezen értékek mentén hasznára lenni az egyesületnek. A küldöttgyűlésen is azt kértem, hogy amikor edzésekre vagy mérkőzésekre látogatok, fogadjanak nyíltan, legyen lehetőségem megismerni a sportolókat. A mindennapjaikat, a gondolkodásukat, mentalitásukat és a céljaikat is. Sportbéli példával nem szolgálhatok egy élsportoló számára, hiszen nem vagyok vízilabda kapus, nem tudok zsákolni sem. Egyébként is kiváló szakmai vezetése van az egyesületnek, kiváló spotszakemberekkel, edzőkkel, segédedzőkkel, technikai vezetőkkel, segítőkkel, munkatársakkal, elhivatott sportolókkal, de talán a hetvenegy év emberi tapasztalatai, azok a pontok, amelyeken én már keresztülmentem és ahogyan felnőttem, sokak számára mégis egyfajta követendő példaként szolgálhatnak. Abban az esetben akartam elfogadni ezt a felkérést, ha úgy érzem, érdemben hozzá tudok járulni az egyesület munkájához. És a gyerekkori álmok, érzések, Tichy Lajos tisztelete mentén is nagyon várom ezt a közös munkát. Az elnöki pozícióval nem újabb titulusra volt szükségem, ezt a posztot egyértelműen a klub iránti tiszteletből, ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkában végzem a jövőben” – mondja Benkő Tibor, aki hangsúlyozta: elégedett saját életútjával, azzal, hogy a ranglétrát megjárva szakmunkástanulóból lett az ország legmagasabb honvédségi vezetője, miniszter.

„Ne higgyék, hogy ez egy lineáris pálya volt, a siker, ahogyan a sportban is megpróbáltatások, buktatók mentén és árán érkezett, de ezek a nehézségek adtak igazi értéket a karrieremnek” – a becsületes, kitartó szorgalmas munka, a fejlődni akarás, a családi háttér, a munkatársakkal kialakított kapcsolat, a bizalom és a mások iránti tisztelet mellett a szerencsének is szerepet tulajdonít abban, hogy ilyen pályát futhatott be.

Hogy melyek lesznek az első lépései a BHSE társadalmi elnökeként?

Két héttel ezelőtt már részt vett a katonai vívó-világbajnokságon Veszprémben, vasárnap ott volt a Ludovika Arénában kosárcsapatunk Alba Fehérvár ellen vívott derbijén, és tervezi, hogy a Kőér utcában is jelen lesz a Vasas elleni vízilabda bajnoki találkozón is.

A Honvéd társadalmi elnökeként most egy olyan klub munkájához csatlakozik, amelynek múltja, hagyományai és eredményei, valamint jövőbeli tervei és elgondolásai különösen közel állnak hozzá, és bízik benne, hogy mindazt, amit évtizedek alatt megtanult az emberekről, a közösségről, a fegyelemről és a teljesítményről, egy számára fontos sportegyesület javára tudja majd fordítani.

Forrás: BHSE Facebook

https://www.facebook.com/budapestihonvedse